Hogy dolgoznak a régészek?

2022.05.28. 15:30

Feltárultak a műhelyek titkai - Szombathelyen és Kőszegen is megünnepelték a magyar régészet napját

A megyeszékhelyen és Kőszegen is megünnepelték a magyar régészet napját. Szombathelyen előadással készültek a közösségek hete és a régészet napja alkalmából.

Polgár Patrícia, Tóth Kata

Mayer László és Sosztarits Ottó tájékoztatott

Forrás: Unger Tamás

A beszélgetésen az érdeklődők abba nyerhettek bepillantást, hogy hogyan készül el egy várostörténeti atlasz. Az Európai Történeti Városatlasz kiadványsorozat részeként elkészülő Magyar várostörténeti atlasz a magyar városok térbeli fejlődését mutatja be történeti és szerkesztett térképek, valamint a hozzájuk kapcsolódó tanulmányok és adattár által. Képet vázol fel az adott település térszerkezetéről, utcahálózatáról, főbb középületeinek és közterületeinek elhelyezkedéséről és ezen jellemzők időbeli változásairól. A pénteki beszélgetés a Szombathelyről készülő atlasz műhelymunkájának folyamataiba engedett bepillantást. 

Az Európai Történeti Városatlasz kiadványsorozat elkészülésébe Magyarország 2004- ben szállt be. Azóta elkészült két kiadvány Budáról, egy-egy darab pedig Kecskemétről, Sátoraljaújhelyről, Sopronról, Kőszegről, Pécsről és Szegedről. Idén Szombathelyen is megkezdődött az előkészítő fázis, ám a munkának még nagyon az elején járnak az alkotók – tudtuk meg Sosztarits Ottó régésztől és Mayer Lászlótól, a Vasi Szemle főszerkesztőjétől, akik mindketten részesei a munkának. Az Iseumban megtartott előadáson kiderült: Szombathelyről írott forrás csupán kis mennyiségben áll rendelkezésre: az egykori városképek feltérképezésében legtöbb esetben a régészetre, többször pedig a logikára hagyatkoznak a kiadvány készítői. 

© Cseh Gábor
Veress Judit múzeumpedagógus a cserépedények restaurálását mutatta be
Forrás: Cseh Gábor

A Kőszegi Városi Múzeum, Könyvtár és Levéltár is szervezett programokat tegnap, a régészet napján. Az Arany Egyszarvú Patikamúzeumban gyerekeknek készültek foglalkozással arról, hogyan dolgoznak a régészek, milyen anyagú tárgyak kerülhetnek elő, és mi történik a leletekkel a feltárás után. Veress Judit múzeumpedagógus elmondta, a feltárásokon a legtöbb lelet cserép. Ezek között is van többféle, éppen ezért azt találták ki, hogy edénytöredékeket rejtenek homokkal töltött műanyag tárolóedényekbe. A töredékeket – köztük fedőt, egy lábas lábát, pipát és kályhacsempét – a kiásás után ecsettel lehetett leporolni, azután a kinyomtatott képek alapján beazonosítani. 

Mivel a restaurátoroknak, régészeti rajzolóknak is van feladatuk, a leletek feldolgozásához kapcsolódóan is láttunk eszközöket a patikamúzeumban. Aki a pénztárnál beszerezte a szárazpecsételésre alkalmas Láthatatlan Kőszeg füzetet, az Kőszeg belvárosának régészeti lelőhelyeit fedezhette fel pecséteket gyűjtve 11 állomáson. Az interaktív túra során a füzetben és a Szent Jakab-templom mögötti részen található információs táblákon pedig leírásokat és térképet talált Kőszeg emlékeiről, a középkori város településszerkezetéről. Este Talpunk alatt lévő múlt címmel dr. Pap Ildikó Katalin régészt várták a Chernel Kálmán Városi Könyvtárba. Az előadó a Kőszeg belvárosában 2009 és 2012 között végzett régészeti feltárásokról és azok eredményeiről beszélt. 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában