Új tisztségviselőket választ az agrárkamara - A 19 megyében összesen 1480 küldöttre voksolhatnak

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Országos Küldöttgyűlése május 20-ra tűzte ki a megyei választások időpontját. A voksoláson a NAK pártoló és tiszteletbeli tagjain kívül valamennyi kamarai tag jogosult leadni szavazatát a jelölő szervezetek által összeállított megyei jelölteket tartalmazó listára. Ennek megfelelően a választásra jogosultak száma megközelítőleg 400 ezerre tehető. A 19 megyében összesen 1480 küldöttre lehet szavazni, a megválasztott küldöttek alakítják majd meg a megyei elnökséget. A legutóbbi, 2017. évi agrárkamarai választások alkalmával a kamarai tagok országszerte 248 szavazási központban adhatták le voksukat. A NAK célja, hogy tagjai közül minél többen éljenek szavazati jogukkal, ezért az öt évvel ezelőttihez képest másfélszer annyi, 361 helyszínen szavazhatnak. A közel tízezer Vas megyei kamarai tagnak tíz szavazóponton van lehetősége leadni a voksát reggel hattól este hétig. A NAK minden választásra jogosult számára kijelölte a tagnyilvántartásban szereplő lakóhelyéhez vagy telephelyéhez legközelebbi szavazóközpontot. 

A választási jogosultságról, illetve a szavazás helyéről a tagok a kamara portálján tájékozódhatnak, ugyanitt láthatják a 2021. december 31-i adatok alapján összeállított választási tagjegyzéket is. A választások eredményének megállapítása után, június 13. és június 17. között lesznek a megyei alakuló küldöttgyűlések. Az országos alakuló küldöttgyűlést pedig július 7-én tartják. Azért fontos, hogy a választáson lehetőleg minden kamarai tag részt vegyen, mert míg korábban sok-sok szervezet koordinálatlanul, eseti jelleggel, egy-egy szegmensre fókuszálva tudta csak képviselni az érdekeket, most ha bármelyik ágazatnak megoldandó problémája van, a NAK a teljes agrárium erejét tudja latba vetni az érdekükben. A kamarai választásokon ezt az erőt kell demonstrálni, mert ez az erő tudja a jövőben hatékonyan képviselni az ágazat érdekeit. A NAK 2013 tavaszán jött létre, és vált az évek során meghatározó, az agrár- és élelmiszer-gazdaságot, valamint a vidékfejlesztést teljesen átfogó szervezetté.

Létrehozták a mintegy 600 fős falugazdászhálózatot, amely a tagság magas színvonalú kiszolgálása érdekében végzi munkáját, országszerte 1700 irodában. A falugazdászok segítik a tagok tájékozódását, ügyintézését és a rendelkezésre álló támogatások hatékony lehívását is. Minden évben az egységes támogatási kérelmek közel hetven százalékát – több mint 110 ezer kérelmet – a falugazdászok adják be, Vas megyében a kamara falugazdászai tavaly több mint háromezer megyei gazdálkodó egységes kérelmét intézték. A kamara 2018- ban kiadta többéves fejlesztési javaslatcsomagját, amelyben a Vidékfejlesztési program nemzeti társfinanszírozásának emelését kezdeményezték. A kormány teljesítette a kérést, és 17,5-ről 80 százalékra emelte azt, így 2027-ig történelmi léptékű, 4300 milliárd forint áll majd az ágazat rendelkezésére. A Közös Agrárpolitika első pillérének köszönhetően pedig körülbelül még 3300 milliárd forint, összesen tehát több mint 7600 milliárd forintnyi forrás juthat a magyar mezőgazdaságnak és élelmiszeriparnak.