Vigyázat, fertőzést is terjeszthetnek - A szúnyogok által közvetített Nyugat-Nílus-vírus hazánkban is megjelent

A szúnyog csípésekor a nyálával számos különböző anyagot juttat szervezetünkbe: fehérjéket, véralvadásgátlót, emésztőenzimeket. Az idegen anyagok jelenlétére szervezetünk allergiás reakcióval válaszol, amelynek jellemző tünetei: viszketés, fájdalom, duzzanat, bőrpír. Dr. Schneider Ferenc, a Markusovszy-kórház infektológiai osztályának főorvosa szerint a fertőző betegségek terjedése több úton-módon lehetséges attól függően, hogy mi a fertőzőforrás.

 – A hazai szúnyogok egyelőre viszonylag kevés betegséget terjesztenek, de hazánkban is megjelent a szúnyogok által közvetített Nyugat-Nílus-vírus okozta, lázzal és idegrendszeri tünettel járó infekció. Mivel a magyar turistaforgalom más országokba is irányul, figyelni kell az ott előforduló betegségekre is. A külföldre utazóknak célszerű védekezniük a szúnyogcsípések ellen ruházattal és megfelelő riasztószerekkel, hiszen ott sokkal többféle betegséget terjesztenek a rovarok. Ezek közül a malária és a sárgaláz a legismertebb, de ott van még a dengue (dengi)-láz, amely Ázsiában, a karib térségben és Afrikában honos. 

Afrikából átkerült már Olaszországba a chikungunya-láz vírusa, amelyet a tigrisszúnyog terjeszt. Főleg a globális felmelegedéssel egyre több trópusi, szubtrópusi kórokozó is bejuthat a mediterrán térségbe, innen pedig Magyarország területére is. Március eleje óta országszerte, így Vas megyében is rovarbiológusok elemzik a szúnyoglárvák és a kifejlett szúnyogok számát. Mivel az elmúlt tél és kora tavasz is rendkívül csapadékszegény volt, nem alakultak ki olyan területek a megyében, ahol a szúnyoglárvák tömegesen ki tudnának fejlődni. A szúnyoggyérítés biológiai módszerrel történik, amely során egy természetben is előforduló talajlakó baktérium által termelt természetes fehérjét alkalmaznak, a szúnyoglárvák elfogyasztják ezt a fehérjét, és elpusztulnak. Ez az eljárás minden más élőlényre teljesen ártalmatlan.

 A biológiai módszer a kifejlett szúnyogok elleni védekezéshez nem alkalmazható, ellenük a kémiai szúnyoggyérítésnek nevezett irtószeres permetezés jelent megoldást. Ennek során egy deltametrin-hatóanyagú irtószert permeteznek a szakemberek autóról – ezt már Mukics Dániel tűzoltó alezredestől, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivőjétől tudtuk meg. 

Hozzáfűzte: számos otthoni rovarirtó spray is ugyanebbe a hatóanyagcsaládba tartozik. Az irtószer a kijuttatott mennyiségben emberekre, meleg vérű állatokra, növényekre ártalmatlan. – Azt, hogy hol, mikor és milyen eljárással lépünk fel a vérszívók ellen, minden hétfőn közzétesszük a katasztrófavédelem weboldalán. A tavalyi évben összesen 68 Vas megyei településen volt szükség a katasztrófavédelem által koordinált szúnyoggyérítésre. 

Összesen 9315 hektáron léptek fel a vérszívók ellen éjszakai autós permetezéssel. Az önkormányzatok saját költségvetésük terhére kiegészíthetik a központi szúnyoggyérítést általuk megrendelt kezelésekkel – tájékoztatott Mukics Dániel.