2022.06.18. 15:00
A középkori vár parlagja terült el a mai Paragvári út környékén
Egy város fejlődésének régi utca- és dűlőnevei – így a vasi megyeszékhelyé is – rendkívül sok érdekeset árulnak el a város történetének alakulásáról. Így van ez a Paragvár névvel is.
A Paragvári utca déli fele az 1900-as évek elején
Forrás: VN-archív
Maga a Paragvár nem a legrégibb földrajzi név. A szóösszetétel első tagja a Parlag–Parrag–Parag, a második a vár. Eredetéhez a középkor történetéig kell visszanyúlnunk, bár a Paragvár szó tulajdonképpen először a 16. században fordul elő. Savaria Felső-Pannónia székhelye volt a római időkben. Csatornája, vízvezetéke volt, vízrendezését a római polgárok a kor színvonalán igen gondosan elvégezték. Majd a római birodalom bukása után ez a víz- és csatornarendszer megbomlott s a város környéke elmocsarasodott.
Mindössze egy 5 utcából álló kis városmag jelentette a középkori Szombathelyt. Csupán 200 lakóépülete és körülbelül ezer lakosa volt. Mint minden várnak, a szombathelyinek is voltak parlagon heverő, megműveletlen földjei. Így a 16. században egyértelműen emlegetik a „vár parlagját”, amelynek oka az volt, hogy a megbomlott vízrendszer következtében a várost északról olyan mocsaras terület határolta, amely azért maradt „parlagon”, mert nem lehetett megművelni. Így vált a városmagtól északra fekvő terület elsősorban a Perint és Gyöngyös közötti rész a „vár parlag”-jává.
A 18. századtól e vizenyős, mocsaras területet még a 19. században is „Tóköz”-nek, ,,Tószer”-nek hívták. A 18. század végén és a 19. század elején a Perint áradásai miatt felmerült annak szabályozási terve. De minderre csak a városfal lebontása után a 19. században kerülhetett sor. Maga a „Vár parlagja” elnevezés azonban annyira benne élt a köztudatban, hogy amikor a 19. század végi városrendezés tervei kialakultak, a Perint és Gyöngyös közti területet határoló utat szóátvetéssel először „Parlagvárnak”, hasonulással „Parragvár”-nak nevezték, s a helytörténeti hagyományok elhomályosulásával ebből keletkezett a „Paragvári út”, amely a mostani Bartók Béla körúttól Kámonig húzódott, míg a Petőfi Sándor utcától a kórházig polgárházakkal kiépülő a „Paragvári utca” nevet kapta.
A Paragvári út végén húzódott később a Szombathely– Rohonc közötti vasútvonal, amely a várost Kámontól végleg elválasztotta. A Paragvári út vadgesztenyefa sora követve a Gyöngyös kanyarulatait vezetett a vasúti töltésen át Kámonba. Az út bal oldalán szántóföldek voltak, majd közvetlen a vasúti töltés mellett a városi vízmű rendszere alakult ki az egykori Tószeren.
