Órásmester a csatahajón - A vasvári Magyar Ferenc egykori lakóházának homlokzatát a mai napig napóra díszíti

Magyar Ferenc az első világháború után Vasváron nyitott órás- és ékszerészüzletet. Sikeres mester volt. A megyei lapokban vissza-visszatérő módon felbukkanó „Megvételre keresek olyan vekkert vagy más órát, amin ’Magyar Ferenc órás Vasvár’ felirat olvasható” tartalmú hirdetések bizonyítják, hogy egyedi készítésű óráit a gyűjtők napjainkban is keresik. Magyar Ferenc 1916-bankapta meg behívóját, és katonai szolgálatra a haditengerészet pólai (ma Pula, Horvátország) támaszpontjára vezényelték. Torpedóvető kiképzés után került a Szent István csatahajóra. 

A 22 ezer tonna vízkiszorítású Szent István korának egyik legmodernebb hadihajója volt. Az 1912-től épített és 1916-ban hadrendbe állított monstrum fedélzetén egy időben ezer ember szolgált. Az antant által épített ellenséges tengeri blokád áttörésére induló csatahajót, amelynek ez volt első és egyben utolsó hadi bevetése, olasz torpedónaszádok 1918. június 10-én hajnalban elsüllyesztették. A hadi krónikák szerint ez volt a tengeri hadviselés első olyan történése, amelynek során egy csatahajót torpedókkal lőttek ki. Az Osztrák–Magyar Haditengerészet büszkesége pusztulásának könyvtárnyi irodalma van, amelyek a katasztrófával részletesen foglalkoznak. A csatahajó süllyedéséről filmfelvétel is készült, amely a mentésére érkező Tegethoff romboló fedélzetéről mutatja az elmerülés utolsó perceit. 

A hajót hajnali fél négy tájban érte az első két torpedótalálat, és a hatalmas lékeken beömlő víz a hajótestet közel két óra múltán vitte a hullámsírba. A katasztrófában 86 tengerész lelte halálát, a legénység kimentett tagjait a pólai hadi kikötőben tették partra. A katasztrófát szerencsésen túlélő Magyar Ferenc a Szent István hadihajón megtapasztalt élményeit, szolgálata idején vezetett naplóját felhasználva, a Vasvári Újság hasábjain több folytatásban elevenítette fel. A mester nyugdíjba vonulása után Budapestre költözött, ahol 75 évesen hunyt el.