A tradícióhoz való viszony jövőképet formál - V. Németh Zsolt miniszterelnöki biztos: az értékeink megőrzésével életmódot is választunk

Szintet lépett a magyar értékek védelmében végzett munkája során: miniszteriből miniszterelnöki biztos lett. A feladatkör meghatározásából az is látszik, hogy az eddig fókuszba helyezett értékek mellett a magyar életmódért is felelős. 

Miért került ez előtérbe?

- Államtitkárként illetve miniszteri biztosként folytatott munkám során nemzeti értékeink, a hungarikumok mindig más-más aspektusból kerültek a középpontba. Kezdetben ez eszköze volt a határon átnyúló békés nemzetegyesítésnek is, hiszen valamennyi elcsatolt nemzetrész is megalakította az értéktárát, beazonosítják az értékeiket, melyek közül némelyik hungarikum is lett. A magyar nemzeti karakter megrajzolásához ugyanúgy nélkülözhetetlen a selmecbányai diákhagyomány Felvidékről, a beregi szőttes Kárpátaljáról, a kürtőskalács Erdélyből, a szabadkai szecesszió Délvidékről vagy éppen a Borostyánkő várában született Almássy gróf emléke. A pandémia ráirányította a figyelmet a világ sérülékenysége okán a saját értékeinkre, a saját ételeinkre, italainkra, turisztikai úti céljainkra, például az Őrségre, ahol soha nem volt még annyi látogató, mint a járvány idején. Azt kell látnunk, hogy a népek, nemzetek a tradícióhoz való viszonyukkal jövőképet, sőt a mindennapokra kiterjedő életmódot, életformát is választanak. Értékeink nemzeti vagy helyi identitást megerősítő-, de életmódelemek is egyben. Amikor értékekről beszélünk, nem csak ünnepekről, vitrinben tartott kincsekről van szó, hanem a hétköznapok életmódjáról: mit eszünk, mit iszunk és műveljük-e a kertjeinket és a szőlőhegyet. Mi szeretjük a disznóvágást, de Nyugat-Európában már arra bíztatnak, hogy ne egyél húst, egyél rovarokat, és tiltják a disznóhúst a menzáról, mert sérti a muszlim érzékenységet. Miközben a keresztény jelképeket tűzzel-vassal irtják Nyugat-Európában, nálunk karácsony előtt egyre inkább az adventi koszorúk körül gyűlnek össze az emberek a településközpontokban. Vannak új szokások, de megvannak a hagyományaink is. A locsolás városi szokás is lett, és minimum a nő megkülönböztetett tiszteletét jelenti. Vessük össze ezt akár a feminizmussal, akár az arabok nőkhöz való viszonyával.  

A magyar életmód védelme EU-kompatibilis?

- Ha akarom, követi az európai terminológiát, ha akarom ellenpontja. Ha az európai életmód védelmére van egy EU-s biztos, akkor miért ne szolgálhatná egy biztos a magyar életmód védelmét is. Az európai életmódért felelős biztos feladatköre tulajdonképpen az, hogy tudja összebékíteni az európai őslakosokat a bejövő migránsokkal, feladatai között van az érzékenyítés és az antiszemitizmus elleni küzdelem. De hol van már az az EU, amelyik zászlójára egy Mária-jelképet, a tizenkét csillagot emelte? A karácsonyfánkat száműznék, mert valakiknek nem tetszik, egy nagy világcég téli ünnepeknek nevezi a karácsonyt. Kivezetik a tradicionális keresztény elemeket a közéletből. Lehet azon keseregni, hogy nálunk ma már kevesebben járnak templomba, de akkor is az van, hogy a keresztény ünnepek még ritmust adnak az életünknek. Ha ezeket kiirtjuk, megszüntetjük a kereteinket. Jön helyette más, mert az embereknek minden korban megvan a rítus iránti igényük, átvettük a halloweent vagy Valentin-napot is. Úgy gondolom, hogy a saját ünnepeinket kell a 21. század embere számára elfogadhatóvá, szerethetővé tenni.  

Milyen területeken ad plusz lehetőségeket az Ön számára az, hogy nem miniszteri, hanem miniszterelnöki megbízása van?

- Számos olyan feladat van, ami túlmutat egy tárca hatáskörén, ilyen például a filmkészítés. A hungarikumok népszerűsítését rádióban végeztük (több mint hatszáz reggel volt szó az értékeinkről). Jó lenne, ha mindez képekkel együtt is megjelenne az online térben, a digitális világban. Érinti a divatot, a turizmust, de a szuvenír-ajánlat megújítását is. Például a Magyar Képzőművészeti Egyetemmel van egy együttműködésünk, azt a feladatot kapták a fiatalok, hogy tervezzenek ajándéktárgyakat két témában: az egyik a betyár, a másik a puli volt. Nagyon fantáziadús művek születtek: készült mobiltelefon-tartó, bukósisak, gördeszka, póló, táska, bögre, az ábrázolásokban a minimalista pulitól a részletgazdag kidolgozású betyárig; szemben a matyómintás főzőkanállal, amit többnyire Kínában terveznek és gyártanak, vagy a plexi burában, gyanús folyadékban úszó, fröccsöntött parlamenttel. Ha szabadon lehet alkotni egy témában, nem lesz avítt a végeredmény. A nemzeti értékekkel és karakterelemekkel óvatosan kell bánni, mert ha odarakjuk mellé a pátoszt, ha kell, ha nem, naftalinszagú lesz. Frisset, fiatalosat kell csinálni, anélkül, hogy a mögöttes tartalom sérülne. Összefoglalva: jó néhány feladat ágazatokon átívelő, és egy miniszterelnöki felhatalmazás jóval nagyobb mozgásteret ad.  

A kinevezése leírja, hogy a miniszterelnök az Agrárminisztériumon keresztül irányítja Önt. Miért? 

- Azért, mert a Hungarikum Bizottságot továbbra is az Agrárminisztérium működteti, a titkárságát az adja; a pályázatokat ott bonyolítjuk, és így a legtöbb operatív feladat ott adódik. Az értékeink többsége – ételek, italok, az egész élelmiszeripar – ide kötődik.  

Az értékekről szólva milyen új hangsúlyt kap a rend?  

- Mindenki keresi a változásban az állandóságot, az értékrend keretet ad. Ha a rend megszűnik, eltűnik az életvezetéshez szükséges kapaszkodó. A veszély az, hogy van egy másik rend, ami próbál teret nyerni, vagy jön az eltörlés kultúrája, ami leradíroz mindent. A sportban az a rend, hogy nem viszünk bele politikát. Most bevezették a térdelést. Mikor vezetik ki? Mikor lesz az, hogy vezekeltünk, térdeltünk már eleget? Örökké üzenő füzet lesz egy sportesemény? A hagyományt követőknek rendszer van az életében. A bajai halászlé hungarikum. De nem csupán az étel különleges érték, amely gyufatésztát is tartalmaz, hanem a bajaiak életmódja. Másfél tucat halbolt van a városban és évente 60 kiló halat esznek. (Az átlag magyar a tizedét.) Nemcsak a csabai kolbász a hungarikum, hanem az az életmód, melynek révén 500 csapat tölti a kolbászt a fesztiválon. De a saját termék előállításának örömét az is átélheti, aki kertet, szőlőt művel, lekvárt főz vagy bort készít. A szervességről hadd mondjak valamit: mióta az eszemet tudom, az udvarunkban magyar kutyák ugatnak. Volt komondorunk, pulink, most egy kuvasz és egy mudi szolgál. A házam magyar stílusjegyeket őriz, az öltözetemben, ha tehetem, viselek magyar mintát, a zsebkendőm például mezőkövesdi. Negyven éve népzenét játszom. Saját pálinkát főzök. Mindez életmód. Nem én készítem a legjobb pálinkát, nem én vagyok a legjobb nagybőgős, nem én nyerem a kutyáimmal a versenyeket. De nem is ez a cél; én ebben a kultúrában érzem jól magam, ugyanakkor nem lóval jöttem ide, hanem kocsival. 

Mennyire vevő ezekre a gondolatokra a magyar társadalom vidéken és a nagyvárosokban?

Az egyik válaszom az, hogy ha a magyar értékek szerethetően, frissen, fiatalosan vannak bemutatva, akkor befogadhatók. A másik, hogy már vannak is ilyen felmérések. Kovách Imre professzor legfrissebb társadalomtudományi kutatása szerint a helyi identitás újravarrása zajlik Magyarországon, a vidék felértékelődik, a lokális értékekre büszkének lehet lenni, és ez a forrása a helyi társadalom működésének. Sőt, a kutató ezt tudja be a Fidesz sikerének, hogy ráérzett erre az igényre, mert a vezetői vidékről jöttek, és három mondatból értik ezt a világot. És remélem, hogy én is.