Biztos jövő, vagy végjáték? - A fazekasság jövőjéről tárgyaltak Magyarszombatfán - fotók

A szakmai összejövetel a Biztos jövő, vagy végjáték? címet kapta, utalva arra, hogy a találkozó résztvevői a fazekasság jelenét és jövőjét tárgyalják. Elsőként Kékedi László, a Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti Kollégiumának elnöke méltatta a Fazekas-napokat, majd a Magyar Művészeti Akadémia oklevelét adta át az Őrségi Fazekasok Egyesületének a nívós szakmai munka elismeréseként. 

 V. Németh Zsolt miniszterelnöki biztos először Magyarszombatfával kapcsolatos személyes élményeit osztotta meg a jelenlévőkkel, majd feltette a kérdést: veszélyben van-e a magyar fazekasság? Véleménye szerint a kézművességnek, azon belül a fazekasságnak nagy jövője van, mert a mesterek megtalálták a szűk ösvényt, amely a tradíció és a változás között húzódik. - Elég sok mindenre rámondjuk, hogy élő hagyomány, de a fazekasság tényleg az. Kitapintható ez itt Magyarszombatfán is, és szeretnénk, hogy így maradjon. Őrizni kell a hagyományokat, de ki kell szolgálni a mai igényeket is - mondta a képviselő, majd arra is kitért, hogy az értékek identitásalkotó erők, emellett életmód elemnek is mondhatók. Azoknak is, akik űzik a mesterséget, és azoknak is, akik az elkészült értékeket befogadják.

 V. Németh Zsolt azt is hangsúlyozta, hogy az EU-s jogszabályokat úgy kell átültetni a magyar gyakorlatba, hogy azok a lehető legkevesebb terhet tegyék a kézművesekre. 

Albert Attila házigazda, Magyarszombatfa polgármestere arról beszélt, hogy sikerült megtalálni a közös hangot az Agrárminisztériummal, korábban soha ilyen széles körben nem hallgatták meg a fazekasok problémáit.  

- A legnagyobb gond az, hogy a kézművesség nem tud leválni az iparról, mindig összemossák a két területet, pedig az ipar termel, mi, kézművesek alkotunk, nem tömegnek, hanem az egyes embereknek – ez a legnagyobb különbség. Ezt a jogalkotási folyamatoknál figyelembe kell venni, tudjuk, hogy nagyon nehéz ezt kezelni, de létfontosságú számunka - fogalmazott a polgármester, aki maga is jeles képviselője az őrségi fazekasmestereknek. Felmerült az is, hogy a jövőben nagy szerep hárulna az iparkamarára abban a tekintetben, hogy esetleg külön TEÁOR számot kaphatnának a kézművesek, így a jogalkotásnál is könnyebb lenne kezelni ezt a csoportot.

- Látva a fazekasokat - nem csak itt az Őrségben, hanem szerte az országban -, biztos vagyok abban, hogy a magyar fazekasság egy hungarikum, ilyen magas szintű népi fazekasság nem sok van a világban - tette hozzá Albert Attila, egyúttal kérte V. Németh Zsolt országgyűlési képviselő, miniszterelnöki biztos támogatását annak érdekében, hogy a magyar fazekasság a hungarikumok közé kerüljön, hiszen ez jóval magasabb szintű elismerést adna a szakmának.

Dr. Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium főosztályvezetője kiemelte, hogy közelednek az álláspontok, de még több ponton szükséges egyeztetni. Véleménye szerint is fontos az ipar és a kézművesség különválasztása, de többek között az élelmiszer biztonságot is szem előtt kell tartani. Szilvássy Blanka, a NÉBIH szakértője egy jó gyártási gyakorlatról osztott meg útmutatót. Szerinte elsődleges annak definiálása, ki tekinthető kézművesnek, hogyan írható le például a kerámiaalkotás folyamata, onnantól lehet továbblépni a jogalkotásban.