Megyénk tópartjain hűsölnek - Nincs mindenki a Balatonnál, a nyugalmas vasi vizeket is szeretik

Gersekaráton jellemző, hogy a falu és a környék lakói akár naponta kimennek munka után fürdeni, kikapcsolódni. Mindösszesen ötszáz forint a belépő – helyieknek kedvezmény nincs -, a három év alatti gyerekeknek ingyenes – tudjuk meg Pásztory Istvánné polgármesterasszonytól. A strandot és az eszközök kölcsönzését az önkormányzat működteti. Vannak új napernyők, amelyek használata ingyenes, a nyugágyakért napi 800 forintot kell fizetni. A sup és a kajak bérlése 2000 forint/óra, ha valaki saját eszközt hoz, beviheti a tóba, de fizetni kell érte, 2000 forintos napidíjat. Ez a Balatonon is így van – magyarázza a polgármester, aki az idei újdonságok között mondja el, hogy kitisztították a gazból kempinget, a faházas részt és a teniszpályát is, a kutyás strandon stéget helyeztek el, megnyesték a fákat, bokrokat. A strand életét a hőségben egy harminc méter hosszú árnyékoló és egy párakapu sor teszi kellemesebbé. Az egész piciknek szánt pancsolót is leárnyékolták. 

Babos-Szöllősy Gabriella és a fia, Benett (7) saját suppal járnak ki a gersekaráti tóra, a Sárvár melletti Csényében laknak.  A kisfiú nagyon önálló, jó az egyensúlyérzéke a supon, szívesen evezget a sekély vizem, a biztonság kedvéért mentőmellény is van rajta. Az édesapjával gyakran jön ide horgászni, fogott már nagyobb, egy-két kilogrammos halakat is. 

Déri Krisztina a keresztlányával, Dominika jött ki fürdeni, labdázni, akár naponta szeretik élvezni a tó vizét. Németh Zoltánné a férjével és a négy unokájával üldögél egy pokrócon, a gyerekek épp megették a hűtőtáskában hozott szendvicseket, mennek a büfébe hamburgerezni, a nagypapa lángost kér. Bükön laknak, a gersekaráti tó túloldalán van a nyaralójuk, a gyerekek sok időt töltenek velük a nyári szünetben. Két-három napra szoktak eljönni Gersekarátra, aztán hazamennek, mert otthon is van teendő. A két fiúcska ügyesen úszik, a lánykák úszógumit használnak, a nagyszülők tudnak úszni, de valamennyien csak a 1,2 méteren kitett bójákig mennek be a vízbe. Hatodik éve járnak ide rendszeresen, a nagymama azt mondja, az utóbbi években a strand csodálatos változáson ment át, szép, rendezett a környezet, és nincs tömeg, mint a Balatonnál. Ezért inkább idejönnek, és persze számítanak az árak is, hiszen a férjével nyugdíjasok. A belépő fejenként ötszáz forint, és még megengedhetnek valamit maguknak a büfében is. 

A Vadása-tónál is sincsenek túl sokan, kényelmesen elférnek a strandon, nem zavarják egymást. Egy háromgyerekes családdal beszélgetünk, Budapest mellől jöttek egy hétre nyaralni, ők is a csendet, nyugalmat választják a tömeg-èlménnyel szemben, és tudnak kirándulni is a környéken. Szoktak evezni - kenuzni, kajakozni-,  a supot most tanulja az anyuka. Saját eszköz, itt nem kell fizetni a vízre tételért. A gyerekek is élvezik, ők is felmásznak a supra, az apuka úszkál.  Más eszköz nincs is a vízben, két úszógumin kívül, igaz, az egyik egy hatalmas unikornis szivárvány színű sörénnyel, farokkal, szárnyakkal. 

Napoznak, labdáznak, a felnőttek is, mások az árnyékban üldögélnek. Tényleg nyugalom van, a víz loccsanása a legerősebb hang, ha valaki a stégről beleugrik. Gyerekek kiabálnak néha, ha valamelyik túl messzire dobta a labdát. Bolla Csaba működteti a strandot és a büfét, az önkormányzattal kötött bérleti szerződés keretében. Amint megtudjuk: 800 forint a felnőtt, 600 forint a diák és a nyugdíjas jegy, 17 órától kétszáz forinttal olcsóbb. Gyerekkorától fogva ismeri Kunovics Lászlót, aki negyven éve jár ide Körmendről biciklivel a strandra naponta. Napi száz kilométert teker, közben mindig beugrik a Vadására, VIP jegye van. Egy körmendi gyárban dolgozik 47 éve három műszakban, „poros” munkát végez, nem árt naponta jól kiszellőztetni a tüdejét a friss levegőn. Most Halogy, Felsőmarác, Szaknyér felől jött a tóhoz, ahol mindenkit ismer. Úszik egyet, olvas, keresztrejtvényt fejt, aztán továbbhajt, vissza Körmendre.