Holokauszt emlékművet avattak Körmenden - fotók

A Körmendi Roma Nemzetiségi Önkormányzat és a Fáklyavivő Egyesület szervezésében holokauszt emlékművet avattak az alsóberki temetőben. A haláltáborok roma áldozatainak emlékére emelt alkotást Ferkovics József tervezte. A Nemzetközi Roma Holokauszt Emléknapján elsőként Horváth Tamás Csuta és Járóka Ferenc játszotta el a cigány himnuszt a Körmendhez tartozó Alsóberki városrész temetőjében, majd Horváth István, a Körmendi Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke szólt az emlékezőkhöz: 

- Fontosnak tartottuk, hogy Körmenden is legyen emlékműve a roma áldozatoknak, mivel a német megszállás ideje alatt a komáromi Csillagerőd után a legnagyobb gyűjtőtábor itt volt, innen indult el sok roma család a Harmadik Birodalom számos területén felállított haláltáborok felé. Mi emlékezetünkben hordozzuk azt a több ezer roma férfit, nőt, gyermeket, akiket a második világháborúban brutálisan  és értelmetlenül meggyilkoltak. Dr. Székely János megyés püspök lovári nyelven is köszöntötte a megjelenteket, majd felidézte a cigányság viszontagságos történetét és a koncentrációs táborokban történt borzalmas eseményeket. 

- A mai napon arra emlékezünk, hogy 1944. augusztus 2-áról 3-ára virradó éjszaka Auschwitz- Birkenauban a cigánytábor tagjait gázkamrákba terelték és megsemmisítették. Ez a szörnyűség csak egy állomás volt a cigányság sokszáz éves történetében, üldöztetésben - mondta a főpásztor, majd arra is kitért, hogy szörnyű orvosi kísérleteket végeztek a koncentrációs táborokban a zsidókon és a cigányokon is.  

- A mai napon azonban ne csak a borzalmakra emlékezzünk, hanem az emberség szép példáira is, például Aport Vilmosra, aki kiment a győri vasútállomásra, kiabált a német katonákkal, és végül meggyőzte őket, így az ottani cigányság nagy része megmenekülhetett.

Márkus Sándor, a Szombathelyi Zsidó Hitközség vezetője körmendi származását is megemlítette emlékező beszédben:  

- Rendkívül büszke vagyok arra, hogy szülővárosom ilyen emlékművet állíttatott az elhunyt cigány áldozatokért. Hetvennyolc év után egy történelmi esemény elég távoli ahhoz, hogy valóban történelmi legyen, ám túlságosan közel van ahhoz, hogy ne éreznénk, ez a magunk élete, a szüleinké, nagyszüleinké. Cigány embertársaink meggyilkolása, halála hetvennyolc év után is része az életünknek, kimondhatatlan, leírhatatlan, örök fájdalom. Ezért is emlékezünk az elhunyt mártírokra,  akiknek végső nyughelyül nem jutott, nem juthatott hazai föld, de fontos az, hogy mindannyiuknak legyen helye az emberiség kollektív emlékezetben - mondta a zsidóság képviselője.  Ferkovics József, a Fáklyavivő Egyesület vezetője, a felállított emlékmű tervezője 1944. augusztus másodikát idézte, amikor felszámolták a több mint húszezer fős cigánytábort Auschwitz-Birkenauban. 

- A fajüldözés a magyarországi roma közösség egy harmadát érintette, a meggyilkolt romák száma több ezerre tehető - mondta. A megemlékezésen közreműködött Jónás Judit, Domján Edit-díjas színésznő, aki Radnóti Miklós Hetedik ecloga című versét mondta el. Az ünnepség főhajtással és koszorúzással ért véget.