Elnöki interjú

2022.09.22. 19:16

A jövő a fiatalokkal kezdődik - Áder Jánost kérdeztük a klímaválságról, az uniós szankciós politikáról, a fa- és széntüzelésről és hogy visszatér-e a politikába

Áder János volt köztársasági elnök Szombathelyen járt, az általa alapított Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány programsorozatában tartott prezentációt a Kanizsai Dorottya Gimnáziumban.

Merklin Tímea

Áder János: Ha az Európai Unió átgondolja a szankciós politikáját, jelentősen csökkenhet a gáz és áram ára

Forrás: Unger Tamás

Az előadás diákoknak szólt egy „roadshow” részeként. Küldetésszerűen vállalta fel, hogy a fiatal generációt szólítja meg, klímaproblémák megoldáskeresésére inspirálva őket? 

– A sorozatot nyolc-tíz éve kezdtük el, ez most már az ötvenhetedik előadás volt. Zömében fiataloknak. De nem csak nekik, volt és lesz felnőttközönség is, ahol vagy szakmabelieknek vagy egy foglalkozási csoportnak – mezőgazdászoknak, közgazdászoknak – tartottam, tartok előadást. A diákokból álló közönség egy része végzős gimnazista, másik része egyetemista. A gimnáziumi látogatások kiindulópontja egy független kezdeményezés: Matolcsy Miklós szervezi a középiskolákat érintő fenntarthatósági témaheteket már nyolc éve. Ő kért fel engem először fővédnöknek, azután előadónak. Az a tapasztalatunk, hogy egyre több iskola kapcsolódik be a Kárpát-medencéből, és a témahét alatt a diákok nemcsak előadásokat hallgattak meg, hanem feladatot is vállaltak, leleményes és látványos elemekkel tarkították a programot. Azt remélem, hogy ez a kezdeményezés segítheti a diákokat akár a szakmaválasztásnál, akár bizonyos problémák megoldáskeresésénél. Az előadáson hallott információk inspirálhatják őket, miként tudnak alkalmazkodni a megváltozott és változófélben lévő világhoz. 

 

Amikor egyetemen tart előadást, és kérdésekre, beszélgetésre kerül sor, Ön bevonódik-e azokba a témákba, amikkel az egyetemisták foglalkoznak? 

– Persze. Ott már szakirányú a foglalkozás. Például a műszaki egyetemen az egyik fontos kérdés az energiatárolás. Az egész világon keresik a megoldást arra, hogy a nap- és a szélerőművekben megtermelt áramot hogyan tudjuk hosszú távon, költséghatékony és környezetbarát módon elraktározni. Leegyszerűsítve: a nyáron keletkezett, de akkor fel nem használt napenergiát miként tudjuk használni télen. Ha ezt valaki megoldja, szerintem nem egy, hanem mindjárt két Nobel-díjat is kaphat. Új energiaszállító hálózatokra is szükség lesz. Ezek felépítése, az energiaátviteli rendszer átalakítása részben mérnöki, részben informatikai ismereteket igényel. Ha agrármérnök lesz valaki, akkor azon dolgozhat, miként tud szárazságtűrő növényeket nemesíteni, hogy az aszály kevesebb kárt okozzon. Ha valaki orvos szeretne lenni, az új betegségek diagnosztizálását kell megtanulnia. Olyan betegségekkel találkozhatunk a következő tizenöt-húsz évben, amik Magyarországon még nem voltak: például a dengue láz; vagy, mint például a malária, ami eltűnt, és most visszajön. Amikor egy beteg addig ismeretlen tünetekkel keresi majd fel orvosát, a következő orvosgenerációnak tudni kell, hogy hol keressék a betegség okát és a gyógymódot. Ha valaki építőmérnök lesz, számára az a kérdés, hogyan tud olyan okos vagy passzív házakat tervezni költségbarát módon, amiknek minél kisebb az energiafogyasztása. Ma is vannak már ugyan technikai megoldások, de ezek még drágák. A közlekedésnél pedig nagy kihívás a káros anyag kibocsátásának csökkentése úgy, hogy közben a komfortunk is megmaradjon. 

 

Foglalkoznak elég sokan az ivóvízkezelési technológiákkal? 

– A Műegyetemen van egy tanszék, ahol igen. Magyarország ugyan látszólag vízben gazdag ország, de sokan nem tudják, hogy a hazai vizek kilencven százaléka külföldről érkezik, vagyis kiszolgáltatottak vagyunk a mennyiség és a minőség tekintetében. Ma a világban a szemünk láttára bontakozik ki: a sok víz, a kevés víz, és a szennyezett víz drámája. A szélsőségessé váló klíma miatt a Kárpát-medencében is egyre kiszámíthatatlanabb az időjárás. Csökkenhet az éves csapadékmennyiség, az eloszlása is változik, az intenzitása pedig nő. Éppen ezért nagy szükség lesz vízügyi szakemberekre. Magyarországon egyszerre kell felkészülni a rekordárvizek és a rekordaszály elleni védekezésre. Évekkel ezelőtt elindítottunk egy ösztöndíjprogramot a budapesti műszaki egyetemmel karöltve. Ezt már kiterjesztettük a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetemre is. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványnál most már lassan a százat is eléri azoknak a fiataloknak a száma, akik pályázat útján ösztöndíjat kaptak. A „Fontus” elnevezésű vízügyi és környezetvédelmi hallgatói ösztöndíjat ezekben a napokban is hirdetjük, október 15-ig lehet rá pályázni. Az a célunk, hogy a téma iránti elköteleződésre ösztönözzük a fiatalokat, továbbá elősegítsük, hogy megfelelő tudást szerezzenek és jó szakemberré váljanak. 

© Unger Tamás
Forrás: Unger Tamás

Aszály sújtja Magyarországot, ahogy a világ sok más részét is. Hatalmas gazdasági károkat jelent – mekkora társadalmi feszültséget hoz? 

– Voltak aszályok az elmúlt száz évben is, de idén rekordmértékű a szárazság. A tavaly őszi csapadékhiányt egy téli és egy tavaszi követte, majd ehhez jött a nagy nyári hőhullám. Ezért is olyan nagy a pusztítás mértéke: az Alföldön sok helyütt egy deka termést sem lehet egy hektár földről betakarítani. A gazdáknál eléri a kár az ezermilliárd forintot, és még a következő évi talaj-előkészítéshez is hiányzik a csapadék. Az őszi és tavaszi vetésekhez még rengeteg esőre lenne szükség, különben a következő esztendőben is komoly gondok elé nézhetnek a gazdák. Ennek hatása az élelmiszerárak emelkedésében jelenik meg. Ez Magyarországon ugyan társadalmi feszültséget nem okoz, hiszen pontosan tudja mindenki, ez nem lokális, nem magyarországi, még csak nem is európai jelenség. Az Egyesült Államoktól Kínáig, Afrikától Európáig majdnem mindenki szenved az aszály következményeitől. A globális folyamatoknak az egész világra kiható hatásai vannak, a Föld minden pontján emelkednek az energia- és élelmiszerárak. Az aszály miatt hiányzik az állatoknak szükséges takarmány-alapanyag is, így a tej és a hús ára is emelkedik majd. Ahol mindez társadalmi feszültséget jelenthet, az inkább Afrika; annak is az a része – Etiópia, Szomália és Kenya –, ahol évek óta tartó aszály van. Ha ott nem kapnak élelmiszersegélyt rövid időn belül, több millió ember halhat éhen. 

 

Hogyan oldja meg ezt az ENSZ, hiszen a szállító országok, Oroszország, Ukrajna háborúban állnak? 

– Az ENSZ-nek ez az igazi nagy feladványa az idén: forrást kell szereznie, és meg kell oldania, hogy a még meglévő gabonatartalékok egy részét átirányítsa, ezekbe az államokba eljuttassa. Az orosz–ukrán háború miatt a források 80 százaléka akadt el, ugyanis az afrikai régióba leginkább a két hadban álló országtól érkezik a gabona. Meglehetősen bonyolult megállapodás-rendszert kell összehozni. Nem lehetetlen, de nem is könnyű feladat. 

 

Az ellenzék aggódik amiatt, hogy az energiaválság okán a korábbinál több fa kivágása engedélyezett Magyarországon – aggódjon-e mindenki? 

– Néhányan apokaliptikus képet vázoltak fel. Voltak újságok, amelyek egyenesen már arról írtak, hogy rövid időn belül tarra vágják Magyarország összes erdejét. Ez a veszély nem fenyeget. Nézzük az adatokat: Magyarországon az erdőállomány 405 millió köbméter. Ennek az éves növekménye 13 millió köbméter, ebből minden évben 6 millió köbmétert használtunk fel, most pedig – ha szükség lesz rá – 7 millió köbmétert. Tehát úgymond az erdőtőkét nem bántjuk, csak az éves kamatból az eddiginél valamivel többet használunk fel. Ez zömében az akácosokat érinti, az őstölgyesek, az ősfás és védett területek nincsenek veszélyben. 

 

A Belügyminisztérium megkereste az önkormányzatokat, hogy felmérjék a barnakőszénigényeket – milyen forrásból tudják biztosítani? 

– Néhány hónappal ezelőtt a kormány meghozta azt a döntést, hogy átmenetileg újraindítja a mátrai hőerőművet, ami lignittel, azaz barnakőszénnel működik. A magyarországi emisszió tíz százalékáért ez az egyetlen erőmű felelt. A többi barnaszénerőművet már bezártuk. De most kényszerhelyzetben van az ország, energiára van szükség, amíg nem oldódik meg a világpiaci krízis. Itt főleg felszíni bányászati tevékenység zajlik, így vélhetően lesz annyi barnakőszén, amennyi a lakossági igényeket kielégíti. Sok helyütt megőrizték a vegyes tüzelésű kazánokat, amellett, hogy átálltak gázra. Tehát ez egy korlátozott lehetőség, de aki tud ezzel fűteni, annak lesz hozzá magyar forrás. 

© Unger Tamás
Forrás: Unger Tamás

Nem tudni, hogy a mostani átmeneti helyzet meddig tart. Az orosz–ukrán háborút tekintve mit jelenthet egy rövid, közép vagy hosszú távon megkötött béke? 

– Elég sokan és régóta mondjuk, hogy ha minél hamarabb eljutnának a felek legalább a fegyverszünetig, majd leülnének a béketárgyaláshoz, az lehetőséget biztosítana arra, hogy az Európai Unió átgondolja a szankciós politikáját, és hogy az orosz gáz ismét a kellő mennyiségben érkezzen Európába. A gáz és az áram ára így csökkenni tudna. Valószínűleg nem tud visszatérni a háború előtti szintre, de azért mégsem a korábbi ár hatszorosa, netán tízszerese lenne. Már csak ezért is mindenkinek érdeke egy mielőbbi béke. 

 

A háború előtt a járvány viselte meg nagyon az embereket. Az Ön által, a Covid-árvák érdekében létrehozott Regőczi Alapítvány eredményeiről milyen mérleg vonható? 

– Amikor elindítottuk az alapítványt, majdnem ötszáz gyerekről tudtunk, aki elveszítette egyik vagy mindkét szülőjét. Azt a célt fogalmaztuk meg a feleségemmel, próbáljunk számukra olyan anyagi helyzetet teremteni, hogy ne kelljen lemondaniuk arról, hogy egy jó szakmát vagy diplomát szerezzenek. Ehhez minden évben támogatásokra van szükségünk. Van olyan, aki egy-két éven belül megszerzi a diplomáját, de olyan is, akiről 18-20 évig kell még gondoskodnunk, mert nemrég született meg. Az első két évben volt elegendő forrás. Idővel azonban az érintett gyerekek száma majdnem megháromszorozódott. Folyamatosan keressük tehát a szponzorokat, támogatókat. Október 5-én lesz egy árverés a Nagyházi Galéria segítségével: több mint kétszáz olyan ajándéktárgyat bocsátunk licitre, amiket államfőként kaptam, vagy feleségemmel közösen. A tárgyakból pénteken (szeptember 23.) nyílik meg egy kiállítás Budapesten. Reméljük, hogy a nagylelkű adakozók bőven a kikiáltási ár fölött vásárolják meg a tárgyakat, így az ebből befolyó pénzt is a gyerekek támogatására tudjuk fordítani. Az ajándékok egyébként az interneten is megtekinthetőek, és online is lehet majd licitálni. 

 

Ön egy ereje teljében lévő ember, a köztársasági elnöki pozíció betöltése után mik a tervei, vállal-e közéleti, politikai szerepet itthon vagy külföldön (esetleg az Európa Tanácsban, az ENSZ-ben)? 

– A beszélgetésben eddig említett két alapítvány folyamatos pénzszerző tevékenységet igényel, és nem kevés munkával jár. A Regőczi mellett a Kék Bolygó most teljesedik ki újabb feladatokkal. Utóbbinak a kuratóriumi elnöki tisztségét is átvettem, miután Martonyi János lemondott. Ez mindenképpen többletmunkát ad. Ezen kívül csak idén mintegy tucat klíma- és fenntarthatósági előadást tartok az országban. Pár éve működik, de most a teljes megújulás kapujában áll a Greendex nevű fenntarthatósági internetes portál. Itt felkértek a szerkesztőbizottság vezetésére, amit örömmel vállaltam. Három hét múlva megyek az ENSZ-be. Tavasszal lesz egy klímakonferencia, ezt készítjük elő. Máig tagja vagyok egy olyan nemzetközi testületnek, ami a meteorológiai világszervezet vezetője felkérésére jött létre, szintén a víz és a klíma összefüggéseivel és a problémákra adandó válaszok kidolgozásával foglalkozik. Tehát nem lógatom a lábam, bőven tartogat feladatokat a következő időszak is.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában