Ha kell tolmácsolnak is

2022.09.21. 07:00

Mérnökből lett ukrán segítő munkatársak Szombathelyen - Diplomás létükre szívesen intézik a menekültek ügyeit

Két, Ukrajnából jött háborús menekült, volt egyetemi oktató is dolgozik a Szombathelyi Egyházmegyei Karitásznál: egyikük takarít, a másik tolmács és segít az itteni ügyintézésben.

Merklin Tímea

Álexiná és Tatjána napjai hasznos tevékenységekkel telnek

Fotós: Unger Tamás

A grazi karitász támogatásával tudják alkalmazni őket egy évig, remélik, hogy legalább egyikük foglalkoztatását még egy évre meg tudják majd hosszabbítani hasonló módon. Tánya néni, Tatiana Tarasiuk (65) mechanikai mérnök volt, tudományos kutatómunkát végzett egy egyetemen Nyikolajiv városában, majd egy intézetnek dolgozott ugyanabban a témában: milyen új anyagokból lehet könnyebb, jobb hajókat építeni. Nem így képzelte a nyugdíjas éveit, pláne nem ilyen messze a hazájától. A családja széttörött, szétszóródott, olyan mély a bánata, hogy muszáj volt kimozdítani a magányból, ne üljön egyedül a szálláson, terápiás munka számára az, hogy a karitász épületeiben takarít. Álexiná Stejfán (42) egyetemi docens volt az ungvári egyetemen, fizikus mérnök és tanár; amint mondja, szörnyen hiányzik a munkája, huszonkét évet dolgozott ott, ez volt az első és egyetlen munkahelye. Szombathelyen tolmácskodik, segít az ukrán menekültek ügyintézésében, segít ebédet kiosztani, orvoshoz kíséri, aki beteg.

Tánya néninek három fia harcol az ukrán háborúban, mindennap remegve várja a híreket, az üzeneteket, vajon élnek-e még, megsebesültek-e. A családja egy része Németországba ment, egyik napról a másikra, hirtelen mentek el, nagyon fájó volt számára. A menyével és két lányunokájával él Szombathelyen, a menye Sárváron dolgozik négy műszakban, az unokái az ukrán online távoktatásban tanulnak, egyikük negyedik, a másik hetedik osztályos. Nappal a gyerekek önállók, a város biztosít számukra ebédet, délután a nagymama segít nekik a tanulásban. Tánya néni napközben a karitász Hollán Ernő utcai épületében és a Teaházban takarít, így emberek közt van, akik kedvesek hozzá, beszélgetnek vele, egyszerre kap anyagi és lelki segítséget is. 

Álexiná Stejfán a családjával, a férjével és a lányával jött Szombathelyre, az élete teljes itt, a tolmácskodás, ügyintézés lelki békét nyújt neki, örömet okoz, kifejezetten elégedett, de azért elkezdte honosíttatni a diplomáit, benyújtotta a papírjait az Oktatási Hivatalhoz. A 15 éves lánya a premontrei gimnáziumban elsős, nincsenek nyelvi problémái, magyar nyelvű iskolát végzett Ungváron, és az édesapja, Álexiná férje, magyarországi magyar. – Szeretem látni a munkám eredményét, mindennap örülök, hogy segíthetek másoknak.

Ha a karitász is elégedett a munkámmal, szeretnék maradni, nem akarok elmenni innen sehová. Jó lenne persze egy kis szakmai feladat is, legalább az időm egy részét szívesen tölteném azzal – mondta a fiatalasszony, akinek a tanári és a fizikus mérnöki diplomáját gond nélkül lehet honosíttatni, azt az utat pedig még keresi, hogy a doktori disszertációjával mit lehet Magyarországon kezdeni.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!