Micsoda madár! Fésűs fejű, tollas lábú, impozáns - Külföldön is híres fajta a magyar óriás galamb

Korábban török galambnak és magyar házi galambnak is nevezték a nagy súlyú, de arányos testalkatú, széles mellű, mély állású, kagylófésűs fejű, tollas lábú fajtát. A madár hossza a csőrhegytől a farok végéig 45-50, magassága 25-28 centiméter; a törzsét jól fejlett, az erős csontozatra arányosan rakódott izomzat borítja. A hím testsúlya legalább 90, a tojóépedig 80 dekagramm kétéves korára – sorolja a fajta jellemzőit Oláh Miklós, és kijelenti: ha az óriás testű húsgalamb, az amerikai king a galambok királya, akkor a magyar óriást tényleg lehet a galambok királynőjének nevezni. Miklósnak, aki főállásban a VMSZC Rázsó Imre Technikum járműdiagnosztikai műhelyének felelőse, diákkora óta vannak galambjai, mióta csak képes önállóan ellátni őket. 

Hús- és king galambokkal kezdte, voltak postagalambjai is – amikhez csak hozzájutott a faluban. Húszévesen Győrszemerén Willand Mihány tanár úrnál kecses tartású szívhátú galambokat látott – ezt a szép élményei között tartja számon. Összességében 35 éve galambászik Vasszécsenyben. Óriás galambból a ’90-es évek végén került hozzá néhány példány, komolyabban 11 éve foglalkozik velük: akkor épített galambházat, teremtett megfelelő körülményeket a madaraknak és kezdte gyarapítani a mostanra több mint ötvendarabos állományt.

Családi házuk hátsó udvarán a tágas, világosgalambházban a postagalambok a felső szinten üldögélnek, a magyar óriások lenn „totyognak”. – Jól szellőzővé és rágcsálóbiztossá kell tenni a ketrecet, hogy ne tudjanak bejutni a kártevők, a verebek. Főleg, mert madarak fogékonyak a betegségre: ha berepül egy veréb, könnyen terjesztheti a kórt. Nálam zárt tartás van: így a macska-, kutya- és ragadozómadár-veszélynek sincsenek kitéve a galambok, amelyek a nagy testük miatt 1-1,5 méter magasságig tudnak csak felrepülni. Most „vedlési időszak” van, ősszel a tollukat váltják – ad magyarázatota mindent ellepő galambtollra Miklós.

A megfelelő minőségű takarmányozásra is nagy hangsúlyt fektet a gazda: kukoricát, búzát, napraforgót ad a madaraknak. A vedlési időszakban sok kukoricát esznek a fehérje miatt – a tollnövesztés energiát igényel. Megtudjuk még, hogy a tenyésztésük kimondottan nehéz: 10-12 fiatal kel ki egy évben a tojásból. Az idei rekordév volt: 37 fiagalamb született. Egy tojó öt-hat alkalommal fészkel egy évben, a tojásokat próbálják kikeltetni. Előfordul, hogy nagy súlyuk miatt összetörik a tojást, a kis galambokat pedig összetapossák, ezért van szükség dajkagalambokra – ő röp-postagalambokat használ a célra, 14 páratezekből is tart.

A külső szemlélő számára érzelemmentesnek tűnő állatokat Miklós tavasszal a párosodási időszakban határozottan boldognak látja: 

– A galambok párban élő állatok. Akkor kiterjesztett szárnnyal repülnek: övék a világ. Ugyanígy, amikor közeledik a délután, és reggel kevesebb élelmet adtam nekik: verdesnek a szárnyukkal, még a drótra is felrepülnek, kapaszkodnak, úgy várják a táplálékot.

Megtudjuk még, hogy a magyar óriás galambok nem túl hűségesek és nem is annyira békések: tudnak nagy perpatvart csinálni. Miklós a költési időszakban többet időz köztük, olyankor kézbe veszi őket. Ha galambásztársak érkeznek, együtt elmustrálgatják a madarakat: nézik a csontozatukat, a vázszerkezetüket, a súlyukat. – 2020-ban Nagyatádon fajtagyőztes lett a fehér galambom 97 ponttal, ez kiváló eredménynek számít. Az utóbbi két évben elmaradtak a szemlék, most decemberben megtartják. Oda készülök én is több példánnyal. A kiválasztásuk egy folyamat: olyankor leülök a galambház elé, és 8-10 egyed közül döntöm el, melyik négyet-ötöt célszerű elvinni. A galambok teljesen kikapcsolnak: van, hogy csak hosszan figyelem őket, és mint egy valóságshow-ban, vannak, amik párba állnak, mások nem, lehet tudni, hogy melyiknél lesz fia galamb.