Forró volt a helyzet Szombathelyen - Felgyújtottak egy autóroncsot és tűzoltóport lőttek a lángtérbe

Sűrű fekete füsttel kevert, magas hőfokú vörös lángok voltak az ellenfelek azon a regionális tűzoltási gyakorlaton, amit katonáknak tartottak csütörtökön Szombathelyen, a Petőfi-telepen. - Magyar Honvédség egységes alapkiképzési programja előírja, hogy minden katonának alkalmasnak kell lenni a kiképzés végére kisebb méretű tüzek eloltására. A munka-, tűz- és környezetvédelmi ismereteken belül a tálcatűzoltást gyakorolják – tudtuk meg Antal János ÖKSZ (önkéntes katonai szolgálat) kiképző szakaszparancsnoktól.   

A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság által megrendezett gyakorlaton a Vas és Veszprém megyei önkéntes katonai szolgálatosok, illetve az MH Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság veszprémi, győri és szombathelyi irodájának munkatársai vettek részt.  – A honvédség felkérésére végezzük a gyakorlatot, ez már a harmadik alkalom az elmúlt évek tekintetében. Egy rövid égés- és tűzoltáselméleti képzés után gyakorlati feladatvégrehajtásra kerül sor. A lényege, hogy a katonák a civil életükben vagy a szolgálati feladatuk teljesítése közben, biztonsággal tudják használni a tűzoltó készüléket akár egy katonai objektumban, akár egy katonai jármű oltásánál – mondta Egyed László tűzoltó alezredes, Szombathelyi Katasztrófavédelmi Kirendeltség tűzoltósági felügyelője.   – Ezért elsősorban olyan éghető folyadékokra fókuszálunk, mint a benzin és a gázolaj. Ezeket egy égető tálcában meggyújtjuk, és gyakoroltatjuk az eloltását, porral oltó tűzoltókészülékkel. Méghozzá olyan körülmények között, amilyen a tűzzel való találkozás a való életben.  

Védőfelszerelést nem adtak a gyakorlaton, hogy a katonák érezzék azt a magas hőt, hősugárzást, amit a lobogó lángok adnak, és közben működésbe kellett hozni a porral oltót, és oltani, dolgozni kell, miközben nagy füst nehezítette a végrehajtást.   - Az oltás gyakorlása során megtanítjuk azt, hogy milyen irányból, milyen magasságban kell belelőni a lángtérbe a tűzoltóport. Hogyan kell viselkedni szilárd éghető anyaok oltásánál vagy valamilyen éghető folyadék oltásánál, hiszen a kettő teljesen más. Ez utóbbinál a lángtérbe kell a tűzoltó port juttatni, így kell betakarni az éghető folyadékot, míg a szilárd éghető anyagoknál – például a bútorzat vagy jármű égésénél pedig magára az éghető anyagra rálőni a tűzoltó port, hogy letakarjuk, és elzárjuk a környezeti levegőtől, ami az égés egyik feltétele – tudtuk meg az alezredestől. A gyakorlatvezető instrukciói alapján a katonák másfél-két méter távolságból oltották az éghető folyadékot, és fél illetve egy méter magasságba lőtték bele a lángtérbe a tűzoltóport. Miután egyenként elvégezték a tűzoltási gyakorlatot, felgyújtottak egy autóroncsot, és azt oltották el.  

A járműoltásról is meg kellett megtanulni néhány szabályt. Ha a motortérben keletkezik, a motorháztetőt csak óvatosan szabad felnyitni, mert az odaáramló levegő még inkább fellobbantja a lángokat. Ha a keréknél van a tűz, a keréktérben elég oltani. Ha az utastér gyullad ki, nem tanácsos kitörni az összes ablakot, hiszen az még jobban felszabadítaná az égési folyamatot, mert azzal több levegő jutna az égéstérbe, még hevesebbek lennének a lángok; elég egy ablakot betörni, és azon át oltani. Az oltási gyakorlaton a helyzet igazán hosszan forró volt, hiszen több alakulat tagjai számára lobbantották fel újra és újra a tüzet; az önkéntes katonai szolgálatosok többsége először használta a tűzoltó készüléket, és "lőtt" tűzoltóporral.