Hatalmas nagy piac volt a szombathelyi főtér - fotók

A főpiac

A főtér kereskedelmi funkciójából adódóan évszázadokon át az árucsere színtere volt. De nem csak itt volt a városnak piaca, hanem a mai Berzsenyi tér helyén is. Miközben a főtér nyugati részén terült el a város piaca, azaz a „főpiac”, addig a másikat várpiacnak hívták.

De hogyan is nézhetett ki a 18-19. századi főtéri piac? Egyes kutatások szerint kis alapterületű pavilonok kaptak itt helyet, amelyeket nemcsak fából, hanem esetenként kőből, akár téglából is építettek. Ezeknek a telepítése engedélyhez volt kötve. Mindez azt eredményezte, hogy a városnak bevételt jelentett, ugyanis az árusító helyekért árendát kellett fizetni. Ám nem csak a tér nyugati szegletében volt piac, ugyanis a két hetipiaci napon csaknem az egész teret elfoglalták az árusok. Az egyes árufélék alapján osztották be az árusok helyét. A nyugati házsorok előtt kaptak helyet a gombkötők, illetve a magyar és német szűcsök. Kalapot is itt lehetett venni. 

Tőlük kelet felé haladva kínálhatták portékáikat a kötelesek, sipkások, fésűsök, szíjártók, kenyeresek, bábosok, gyümölcsösök, kulacsosok. A mai Városháza előtt kaptak helyet a boros szekerek. Külön helyet kaptak a kőszegi, a pápai és a körmendi kereskedők, illetve kézművesek. A tér ilyen jellege az 1950-es évek elejéig élt, amikor is a városi piacot áttelepítették nagyjából a mai Borostyánkő Áruház melletti parkoló helyére.

A figyelőtorony, majd tűztorony

Nemcsak a főtérnek volt ikonikus létesítménye, hanem a városképet is erősen meghatározta az egykori tűztorony (ami korábban figyelőtorony volt). A középkori eredetű városi torony elsődleges rendeltetése az volt, hogy a környéket figyelve a város idejében értesüljön az ellenség támadásáról. Később a tűztorony szerepét vette át. Egyes kutatások szerint a tornyon volt a város órája, harangja, illetve a város védőszentjének, Szent Mártonnak a szobra is. A torony ennél sokkal több funkciót is ellátott: rajta helyezték el a város mértékegységeit, valamint az alsó részében volt a tömlöc, benne az őrizetesekkel, akik a sorsukra vártak. 

Az épület mellett kaptak helyet a város büntetőeszközei: a kézikaloda, a deres és a pellengér. A torony helyét B. Dorner Mária azonosította be: a mai Kőszegi, Bejczy utcák és a Belsikátor tengelyében állhatott. A torony 1632-ben leégett, 1633-ban kijavították, restaurálták. 1734-ben renoválták. 1817-ben nagy tűzvész pusztított a városban, ekkor erősen megrongálódott a torony is. A városi tanács bontásra ítélte, melyet végül – a helyiek erős ellenállása miatt- csak húsz év múlva, 1837 őszén tudtak foganatosítani.

A piaci kápolna

A tűztoronytól pár méterre állt egy kápolna is. 1710-ben nagy pestisjárvány tizedelte Szombathely lakosságát. A helyiek Szent Fábián és Sebestyén tiszteletére fogadalmi kápolna építését határozták el. Az 1712-1713-ban épült kápolna munkálataihoz sokan adakoztak. Az évszázadot megélt kápolna a toronyhoz hasonlóan az 1817-es tűzvész áldozata lett.

A téren állt a Szentháromság szobor is, ami elődje volt a ma is látható szobornak. Az első oszlopot 1714-ben állíttatták az 1711-es pestisjárvány áldozatainak emlékére. 1716-ban tűzvész pusztította el. 1869-ben közadakozásból egy új emlékművet készíttetett a város, Hudetz János szobrászművész jóvoltából. Ez az oszlop látható a mai főtéren, amely 1951 és 2000 között a székesegyház előtt állt.

A tó és a kút

A főtér tartozéka volt egy tó és egy-egy kút is. 18. századi térképek alapján a tó a tér keleti részén volt, amelyet még ugyanebben a században betemettek. Eredeti funkciója az volt, hogy a vízét tűzoltásra használják. Az úgynevezett Kupai kút a tér nyugati felén volt, amely később kiapadt, így betemették. A 19. században fúrtak egy újat a tér keleti szegletében.

A házak

Ugyan a főteret formáló házak szerkezeti vonala évszázadok óta nem – vagy csak alig - változott, a házak építőanyaga, stílusa annál inkább. A mai főtér eklektikus arculata a 19. század végén, a 20. század elején alakult ki. Az épületek egy része a lebontottak helyére került, más részét átépítették. Az eklektikusra átalakított barokk ház példájaként az Uránia udvar előtti házat lehet megemlíteni.

Ikonikus épületek közé tartozott az egykori Zöldfa Vendéglő, amely nem csak szálló volt, hanem kultúrcentrum is. A mai Kőszegi utca déli végében lévő épület eredetileg két ház volt.

A térre benyúló egykori bérpalota helyén állt a városháza. Alsó részén Szombathely Városhoz címzett fogadó működött, felső részén pedig a tanács hivatalai voltak.

A háború – és velejáró bombázások - a főteret sem kímélték, így megannyi ház és épület átépítésére, pótlására került sor a 20. század második felében, amelyek nem minden esetben viselik magukon az eredeti építészeti stílusjegyeket.