Jó reggelt, Vas megye!

Még egy darabig befelé megyünk, még egy darabig rövidülnek a napok, még egy nap, és december: tél, tél, tél. De hát úgyis ezért van ez az egész: a gyertyák és mécsesek, a születés dicsérete, a várakozás – mindent megteszünk, hogy jöjjön már, jöjjön a fény. December elseje nemcsak azért különleges dátum, mert ez most már tényleg a tél, hanem azért is, mert Vörösmarty Mihály születésnapja. 1879. december elsején tartották meg a Csongor és Tünde ősbemutatóját. Vörösmarty akkor már sok éve nem élt. Vajon tudja-e, érdekli-e, hogy a Csongor és Tünde azóta sem hagy minket nyugton: se az olvasókat, se a színházcsinálókat. Hol a boldogság? Összhangba hozható-e az ég és a föld? Mi az értelme annak, amit az életnek nevezünk?