A változatosság gyönyörködtet - Idén lesz húsz éve annak, hogy Móricz Péter történész a körmendi múzeumban kezdett dolgozni

Móricz Péter Körmenden született, ott járt általános- és középiskolába. Utóbbi, a Kölcsey Ferenc Gimnázium meghatározó volt a pályaválasztásában. Már korábban is kedvelte a történelmet, a történelmi regényeket, ezt az elhivatottságot tovább erősítették történelemtanárai: Kovácsné Gueth Ibolya, majd a körmendi gimnáziumban Laczó László. 

- Az osztályból hárman is elvégeztük a történelem szakot, tehát valamit elég jól csinált a tanár úr - jegyezte meg Péter, aki iskolai évei alatt elsősorban az Anjou-kor és a várháborúk kora iránt érdeklődött. Az egyetemet Pécsett végezte, szerencséjére itt is kiváló tanárai voltak: Ormos Mária, Katus László, Oborni Teréz, Pálffy Géza, Varga J. János, hogy csak néhány ismertebb kiváló történészt említsünk. A szakdolgozatát helytörténeti témából írta, a dualizmuskori körmendi egyesületek történetéről, ami később könyv formájában is megjelent.

Péter 2003-ban, a diploma megszerzése után éppen polgári szolgálatára készült, amikor megkereste dr. Nagy Zoltán, a körmendi múzeum akkori igazgatója, hogy az intézményben töltse le a 11 hónapos időszakot. A fiatal szakember a polgári szolgálat leteltét követően is maradhatott a múzeumban, mint történész-muzeológus. Megítélése szerint a következő periódus kiemelkedő volt a körmendi múzeum történetében, hiszen dr. Nagy Zoltán mellett Hadnagyné Vörös Márta, a Körmendi Kulturális Központ jelenlegi igazgatója is itt dolgozott, emellett dr. Siklósi Gyula régész, történész, a történettudomány kandidátusa is gyakori vendég volt akkoriban az intézmény falai között. Komoly és eredményes szakmai munka folyt, ami jó alapot jelentett a továbbiakra. 

- Közösen készítettük elő a 2005-ben megrendezett, országos hírnévre szert tett Batthyányak évszázadai című kiállítást és konferenciát. Ezekről nyomtatott formában is megjelentettük egy reprezentatív katalógust és egy vaskos tanulmánykötetet. A kiadványok ma is a Batthyány-kutatás alapjait képezik az országban. A 2008-as év fordulatot jelentett a múzeum történetében: a sikeres szakmai közösség felbomlott, egyedül maradtam mint szakalkalmazott, így a megyei múzeumigazgató engem bízott meg a körmendi múzeum irányításával - mondta Móricz Péter, majd azt is hozzátette: - A megyei múzeumi szervezet agóniáját követően a körmendi múzeum sokkal kedvezőbb helyzetbe került azáltal, hogy fenntartója a helyi önkormányzat lett. Megnyíltak a pályázati lehetőségek, amelyeken minden évben sikerrel szerepeltek. Ez azonban nemcsak lehetőséget, hanem rengeteg munkát is jelentett. Eredménye pedig, hogy sokkal több állandó kiállítási tér lett a múzeumban. 2012-ben egy állandó kiállításuk volt három teremben, ma pedig négy állandó kiállításuk látogatható 11 teremben, plusz a Vadászlak a Várkertben.

A Batthyány család történetét már múzeumba kerülése óta kutatja a körmendi történész, sőt igazából már az egyetemen is foglalkozott a főúri família históriájával. Egy olyan családról van ugyanis szó, amelynek tagjai rendkívül fontos szerepet játszottak Magyarország történelmében, ezért az őket tanulmányozó kutatónak témákat és korszakokat kell választania. Péter a török ellenes visszafoglaló háborúk hősét, Batthyány II. Ádámot, az utolsó nemzeti nádor Batthyány Lajost és jachtversenyző Batthyány Ödönt kedveli kiváltképpen, de természetesen a múzeum névadója, dr. Batthyány-Strattmann László életét is kiemelten kezelte mindig. 

A történész a sors kegyeltje olyan szempontból, hogy mint Batthyány kutató, a család egykori lakhelyén és birtokainak központjában, a körmendi Batthyány kastélyban van az irodája. Naponta jár az ódon falak között, amelyek a magyar történelem dicsőséges időszakaira és viharos esztendőire egyaránt emlékeztetnek. 

Péter kutatásai eredményeit több tanulmányban és könyvben publikálta, utóbbiak közül a fontosabbak: Körmend az első világháborúban, „Körmend régi épületei – Városkép a Monarchia korabeli képeslapokon és A körmendi Várkert évszázadai. Nemrégiben elkészült a Körmend és a Batthyányak című kézirata, jelenleg pedig a körmendi temetők történetét kutatja. 

- Ezt a sokrétű munkát a családom megértő hozzáállása mellett tudom csak elvégezni, hiszen a munkaidőbe sajnos nem fér bele minden szakmai tevékenység. Idén húsz éve lesz, hogy a körmendi múzeumban dolgozom. A varietas delectat - vagyis a változatosság gyönyörködtet -  jegyében megunhatatlan ez a munka, hiszen igazán sokrétű tevékenységet folytathatok: tárgyakat és dokumentumokat gyűjtök, megfelelő környezetben való megőrzésüket készítem elő, feldolgozok, a gyűjtést publikálom kiállítások formájában, levéltári kutatásokat végzek. Ezek alapján kiadványokat írok, előadásokat tartok, műtárgyakat fotózok, pályázatokat írok és valósítok meg, tárlatot vezetek, múzeumi rendezvényeket szervezek és még lehetne sorolni. Ritka sokszínűek tehát a feladataim, amelyek megoldásában természetesen támaszkodhatok kitűnő múzeumi kollégáimra, akiknek ezúton is köszönöm a munkát.