90 évvel ezelőtt már három mozija is volt Szombathelynek - 40 éve a Béke Mozi, 30 éve a Hemo zárt be

Szombathely első filmszínháza: az Aréna mozi 

Mozgófényképek az Arénakertben! Ezzel a címmel jelent meg cikk a Vasvármegye 1910. január 27-ei számában. A cikk arról számolt be, hogy a közeljövőben megnyílik Szombathely első moziszínháza. Mi több az írás megemlíti, hogy ezzel erős konkurenciát kapnak a kávéházak vetítései. Aréna néven az Arénakertben rendeztek be a kor legújabb vívmányaival felszerelt moziszínházat. Itt a legaktuálisabb dolgokról vetítettek, elsősorban művészi eseményekről. Mint ahogy a cikkben is olvasható: „A moziszínház elsősorban tanulságos és az intelligenciának is okulására szolgáló mutatványokat kultiválja s ezzel némileg kultúrhivatást is akar betölteni.” A vetítést a híradás szerint 1910 húsvétjára tervezték. 

Ugyanebben az évben, március 19-én már egy közelgő kultúreseményről cikkezett a Vasvármegye. Eszerint az Arénakertben még a színiszezon előtt, március 27-én elsőrendű fővárosias jellegű moziszínház nyílik meg, azaz a moziszínházat átalakították. Az építkezési munkálatokkal ekkor már el is készültek, illetve a rendőrséggel és a tűzoltósággal egyetemben Brutscher József főparancsnok jelenlétében tűzrendészeti vizsgálatot is tartottak. A vizsgálatot követően a városi tanács megadta a moziszínház működési engedélyét.  

A Vasvármegyében időközönként hirdetést adott fel a mozi, ilyen téren is közhírré téve a műsorkínálatát. A hirdetésekből a mozi helyárait is megismerhetjük. 1910-ben az I. helyért 60, a II.-ért 40, a III. helyért 20 fillért kértek a jegyszedők. 

Ugyan gazdag a helyi sajtó archívuma, ám sok a kérdőjel ezzel a filmszínházzal kapcsolatban. Egyrészt a helye: a témával foglalkozók közül többen is a mai Aréna-óvoda területére valószínűsítik. Az viszont biztos, hogy nem lehetett hosszú életű, ugyanis ugyanezen év őszén megnyílt a város második mozija, ami elvihette a nézőket az Arénakertből. Ráadásul a sajtóban sem lehetett már olvasni róla. 

Az Apollo vette át a stafétát 

1910 májusában ugyancsak a Vasvármegyében megjelent egy hirdetés, miszerint egy nagyszabású Mozgófénykép színházhoz társat kerestek. Azaz már az Aréna működése alatt megindult a szervezkedés egy konkurens filmszínház megvalósítására. Amely végül november 5-én nyílt meg Apollo néven a Kőszegi utca 2. szám alatt. Molnár Gyula mozitulajdonos nem egy önálló épületben alakította ki a vetítőtermét, hanem a Vasmegyei Takarékpénztár nagytermét rendezte be. 

Az előadások folyamatosak voltak, hiszen a korabeli beharangozó szerint a moziba belépni minden percben lehetett. Itt a műsort hetente kétszer is váltották. Hétköznap délután 5 órakor, vasárnap pedig 3 órakor kezdődtek a vetítések. Páholyból 1 koronáért, fenntartott helyről 60 fillérért lehetett megtekinteni az előadást. Az I. hely 40 fillér, a II. hely 30 fillér volt. 

1911-ben már az Urániában is vetítettek 

Nem kellett sokat várni az újabb szombathelyi filmszínház megnyitójára. 1911 júliusában dr. Stadler Izidor ügyvéd építtetett mozit a főtér keleti végében – akkor Erzsébet királyné keringő, vagy utca átjáró házának udvarán. De nem csak – kétszintes – mozi épült ide, hanem 25 üzlethelyiségből álló bazársor. Talán nem véletlen, hogy ezt Stadler-bazárnak is hívták, korabeli képeslapokon is fellelhető ez az elnevezés. 

Szombathely harmadik mozija egy nemzetközi mozihálózatnak, az Urániának volt a fiókintézménye. A mozi-színház főterme 25 méter hosszú volt, 7 méter széles és 7 méter magas. Az Urániát hivatalosan 1911. augusztus 14-én nyitották meg. A nyitóelőadáson Tormay Cecil Szirének hazája című darabját vetítették a filmvászonra. Korabeli tudósítás szerint a „hatalmas díszes termet zsúfolásig megtöltött közönség – dacára az iszonyú hőségnek – kellemesen elszórakozott és gyönyörködve nézte a szebbnél szebb, szemet és lelket gyönyörködtető képeket." 

Az Urániában 3 naponta váltottak műsort, amelyet a napilapok közölték. És ha mozi, akkor nem mehetünk el amellett sem, hogy mikor vetítettek Szombathelyen első ízben filmhíradót. Szeptember 17-én jelent meg először ennek a műfajnak az elődje: „Aktuális világesemények az elmúlt héten" címmel. 

Az Uránia jóval drágább volt az Apollónál. Itt a legdrágább páholy (5 személyes) 4,40 korona volt, a kispáholy (4 személy) 3,50 korona. Az I. helyért 40, a II. helyért 30 fillért kellett fizetni. 

Az 1910 es években az Apolló és az Uránia párhuzamosan működött.  

Kultúr-mozi, mint művészmozi 

1913-ban nyitották meg Dante Isteni színjátékával a Kultúr-mozit. Ennek a legfőbb célja az ismeretterjesztés és ifjúsági oktatás volt. Csupán egy évig működött.  

Előbb a Sabaria, majd a Savaria volt a város mozija 

A mozik sorát a 20-as évek végén fölépült Sabaria mozi gazdagította. Ez a mozi 1928-tól egészen 1973-ig működött a Malom utca és a Király utca sarkán Sabaria Mozgó néven. Végnapjaira tűzveszélyessé vált, 1973. augusztus 17-én volt az utolsó előadása.  

A belvárosba álmodott ma is működő Savaria mozi tervezése 1969-ben kezdődött Mátis Lajos vezetésével. A belsőépítészeti tervek készítője Sellyei Gábor volt. Az új mozit három évig építették, és 1973 augusztus 19-én Csajkovszkij „panorámafilmjével” avatták fel. 

A későbbiekben további négy mozi is működött Szombathelyen. 1955 és 1983 között a Béke mozi, 1988 és 1993 között a Hemo, 1990-től a Berzsenyi Dániel Főiskola D épületében az Örökmozgó Művészmozi, majd 2002-től a Savaria Plázában a Cinema City Savaria.