2017-ben indult a projekt

2023.02.02. 17:44

A természetvédelem sikertörténete - Kondorfai bölények között jártunk - fotók, videó

A kondorfai úgynevezett vadonterületen tizennyolc, a szalafői kilátónál öt európai bölénye van az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságnak. A bölény-projekt 2017-ben indult, de az elképzelés már régebbi: húsz évvel ezelőttre, az Őrségi Nemzeti Park alapításának időszakára tehető.

Tóth Judit

20230202 Bölények az Őrségi Nemzeti Parkban, dr. Németh Csaba megb. igazgató, Kondorfa, Szendi Péter, Vas Népe

Fotó: © Szendi Péter

A bölény projekt vezetője dr. Németh Csaba igazgatóhelyettes, vele megyünk ki terepre, Kondorfa határába. Itt 90 hektáros területet vásárolt néhány éve a nemzeti park, aztán bekerítette 5000 méter hosszan elektromos kerítéssel. A bölények Szalafőről költöztek ide 2019-ben, úgy tűnik jó helyük van. Autóval közelítünk a csordához, kiszállni nem szabad, ezt külön szabályozta a nemzeti park.

- Az állatok napi rutinjában benne van, hogy kapnak kiegészítő takarmányt, főleg ilyenkor télen, így számítanak a gépkocsira, de összességében mogorva állatok. Többször próbálkoztak már a háziasításukkal, de sikertelen volt a kísérletezés. Száz-kétszáz évvel ezelőtti leírásokban is az olvasható, hogy kiszámíthatatlanok, ennek megfelelően kell hozzájuk állni – mondja dr. Németh Csaba. Ez annak ellenére van így, hogy az őrségi bölények nagy része állatkerti vagy vadasparki környezetben élte le életének első szakaszát, de abban a pillanatban, hogy ide kerültek, megérezték a szabadságot, bizalmatlanok és távolságtartóak lettek. Látszólag nyugodtak ugyan, és lassúnak tűnnek, de ez nem így van. Gyors reakcióik vannak, egyik pillanatról a másikra fel tudnak gyorsulni 50 kilométer/órás sebességre, ráadásul kitartóan tudnak futni.

-Tizenegy állatot hoztunk Szlovákiából 2017-ben, most 23 példányt számlál az állomány, tavaly öt borjú született – meséli a szakember, aki azt is hozzáteszi: a cél az, hogy megfigyeljék a bölények tájra gyakorolt hatását. Erdős, ugyanakkor kultúrtájról van szó, ahol a táj képét az ember gazdálkodása határozza meg legalább ezer éve. Valamikor ez másképpen volt, ez egy másodlagos tájkép. Nem tudjuk ugyan, hogy milyen volt a táj, csak elképzeléseink vannak. Részben ezért is hoztunk ide bölényeket. Ezek olyan állatok, amelyek tudják maguk körül alakítani a környezetet, hiszen nagytestűek, fogyasztják a gyepek és az erdők növényzetét és az erdőket bizonyos mértékben vissza tudják szorítani - teszi hozzá a szakember.

A hosszútávú vizsgálat kapcsán egyelőre részeredményekről lehet beszámolni. Ahol a bölények kevésbé legelnek, ott tör előre az erdő, ahol intenzívebben, ott nyílt marad a terület. Ahol zárt erdőrészek vannak, ott felszakadozik növényzet, a bölények ugyanis rágásukkal, mozgásukkal a fiatalabb fákat el tudják pusztítani, sőt az idős fáknak is fel tudják hasogatni a kérgét. Ennek nyomán ezek a fák elszáradnak, gyep jelenik meg, oda pedig be tudnak költözni azok a növény- és állatfajok, amelyek a gyepekhez kötődnek.

Dr. Németh Csabától azt is megtudtuk, hogy Magyarország egykori területéről a 18. század második felében, az 1780-as években pusztult ki az európai bölény, akkor lőtték ki az utolsó példányt az erdélyi Kárpátokban. A természetből való teljes kipusztulása pedig 1920-as évekre tehető, amikor az első világháború során az utolsó természetes élőhelyéről is kivadászták őket élelmezési célból a katonák. Két évvel előtte még 700 állatot számoltak azon a területen. Később Lengyelországban indult meg a visszaszaporítási program. A világ állatkertjeiben mintegy ötven egyed élte túl a viszontagságos időket, ezekből szedtek össze tizenkettőt, köztük egy magyarországi bölényt is. Az 1950- es évek végére sikerült elérni azt, hogy újra lett annyi állat, amelyből lehetett szabadon engedni a lengyel-fehérorosz határon lévő bialowiezaiőserdőbe. 

Tavaly elérte a tízezer példányt a bölények száma a világban, így a veszélyeztetettségük már koránt sem akkora, mint korábban. Az európai természetvédelem sikertörténetének nevezhető az európai bölény megmentése, megőrzése, ehhez az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság bölény-projektje is hozzájárult. Egy zalai, magántulajdonú vadaspark után ugyanis az Őrségben található a legnagyobb állomány Magyarországon.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában