Egy elveszettnek hitt könyv az Őrség magazinban

Topler János neve a 2019-es Őrség magazinból lehet ismerős az olvasóknak. A Burgenlandi Magyar Kultúregyesület (BMKE) az újság 61. számában összegyűjtötte a burgenlandi magyar költők és írók verseit, prózáit. A kutatómunka során Topler János nevével párhuzamban többször szóba kerültek a vastag fekete jegyzetfüzetek, amelyek Felsőőr város történetét mesélik el a burgenlandi magyarok szempontjából. A jegyzetfüzetekre irányuló további kutatások nem jártak sikerrel, az idősebb korosztály néhány tagja még hallott a kötetekről, de már ők sem voltak biztosak létezésükben. Úgy tűnt, a jegyzetfüzetek valóban csak legendák és azok is maradnak. Egy nagytakarításnak köszönhetően azonban Topler János rokonságának kezébe került több magyar nyelven íródott kötet is – tudtuk meg a Burgenlandi Magyar Kultúregyesülettől.

Felsőőr egykori tisztviselője földmérőként dolgozott, mellette verseket és dalokat írt. A nemrégiben előkerült könyve az előszón és befejezésen kívül húsz fejezetet tartalmaz. Mivel Topler János szenvedélyesen szerette a történelmet, a történeti bevezetés egészen az első kínai császárnál kezdődik, a szkíta népek vándorlásától kezdve Attila, hun király bukását is bemutatja. Részletes leírást kapunk Felsőőr dűlőinek nevéről (azok eredetéről) és elhelyezkedésükről is.

Mivel Topler János református volt, külön fejezetekben olvashatunk a felsőőri református egyház lelkészeiről, népiskolai tanítóiról, valamint azokról a jótevőkről, akik adományoztak a helyi református egyháznak. A felsőőri református templom fennállásának 250 éves jubileumát ünnepli ebben az évben, ez különleges aktualitást ad a könyv megjelenésének, mivel az 1600-as évektől kezdve olvashatunk arról, kik és hogyan érték el, hogy a templomot felépítsék.

A könyvből nem maradt ki az evangélikus és a katolikus egyház története sem. A telekkönyv létrehozásáról, az 1800-as években a városban pusztító több tűzvészről, az első és második világháború alatt uralkodó bizonytalanságról, az ebben az időszakban a várost vezető polgármesterek tevékenységéről is olvashatunk. A kötet a már virágzó ’60-as évekkel végződik. Megtudhatjuk milyen intézmények, milyen egyesületek működtek a vásroban, kik és milyen kisboltokat, vendéglőket, vállalkozásokat működtetek. Ezek mellett a népviselet és a felsőőri konyha sem maradt ki a leírásból.

Az Őrség magazin 1968-ban, a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület alapításának évében jelent meg először., az egyesület kiadásában. Az elmúlt évek gyakorlata alapján évente egy alkalommal jelenik meg. Tartalma szerint volt már kalendárium, amikor feldolgozta egy-egy év eseményeit, az utóbbi években viszont nagyobb hangsúlyt kap a helytörténet és annak tematizálása a magazinban.