Közös játék, mese és mozgástér

2023.02.09. 11:30

Fókuszban a gyermek nyelvi fejlődését serkentő tényezők – Vasi logopédus tanácsai szülőknek

Fazekas Andrea, a Vas Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Sárvári Tagintézményének vezetője, logopédus legutóbb arról beszélt, hogyan alakulnak ki a beszédhibák, mit tehetünk a megelőzésükért. Ezúttal praktikus tanácsokat ad: mit tegyünk, hogy a nyelvi fejlődés előre haladjon.

Tóth Kata

Előbb csak nevezzük meg a tárgyakat, később egyszerű meséket mondhatunk

Forrás: Shutterstock

A kisgyermekek a beszéd elsajátításának képességével születnek. Ennek folyamata függ az egyéni adottságoktól és a gyermeket körülvevő „beszélő” környezettől is. A gyermekek nyelvi fejlődése során nagyok az egyéni különbségek, van, aki korábban, van, aki egy kicsit később kezd el szavakat mondani, mondatokat alkotni. Logopédiai szempontból a kétéves korosztályra már figyelünk. A nyelvi fejlődésben késést jelez, ha egy kisgyermek ebben a korban nem mond nagyjából 50 szót, vagy szavakat mond ugyan, de nem kezdi ezeket mondattá fűzni. A pedagógiai szakszolgálatok logopédusai a hároméves korosztály nyelvi fejlettségét az óvodákban kötelezően szűrik. A szülők kérdőívet töltenek ki, a logopédusok az ezen a téren elmaradást mutató gyermekeket megvizsgálják, és ha szükséges, elindul a logopédiai megsegítés. Az óvodába még nem járó 2-3 éves kor közötti gyermekek esetében a szülők felkereshetik a pedagógiai szakszolgálatokat, ambuláns keretek között történik a logopédiai ellátás, mondja a szakember, és praktikus tanácsokat ad a szülőknek a gyermekek nyelvi fejlődésének elősegítésére.

– Teremtsünk megfelelő környezetet otthon: a gyermeknek kellő nagyságú térre van szüksége a mozgáshoz. A környezet legyen érdekes számára: a túl sok és a túl kevés inger sem megfelelő. Tartsunk rendet: ne legyen elöl sok játék, csak az a pár, amivel épp foglalkozunk. A túlzsúfolt közeg eltereli a figyelmét, mindig más érdekli, nem tud elmélyedni egy tevékenységben sem igazán. A háttérben szóló tévé zavaróan hat a gyermek figyelmére, beszédfejlődésére. Ha nem nézzük, kapcsoljuk ki – mondja a logopédus, és felhívja a figyelmet: szükség van a közös tevékenységekre, közös figyelmi helyzetekre.

– A gyermekek korai fejlődését a szülőkkel, az őt körülvevő felnőttekkel és gyerekekkel történő interakciók határozzák meg. Fontos, hogy az együtt töltött idő nagyobb részében közösen tevékenykedjünk a gyermekünkkel. Életkortól függően vonjuk be őt a napi munkákba, mint a bevásárlás, a ruhák bepakolása a mosógépbe, az uzsonna elkészítése, a kerti munkák, virágültetés, takarítás. Játsszunk együtt velük otthoni környezetben és kint a szabadban is. Kapcsolódjunk be az általuk kitalált tevékenységekbe – figyeljünk a kezdeményezéseikre –, vagy ajánljunk mi valamilyen játékot.

A beszéd fejlődését elősegítő tanácsokat is ad: ha a gyermekünkkel együtt játszunk, üljünk szembe, forduljunk felé. Így jól láthatja az arcunkat, a megjelenő érzelmeket, arckifejezéseket, a szájmozgásunkat. Énekeljünk, mondókázzunk, kísérjük a mondókákat mozgással. Az együttes játékot, tevékenységeket kövessük beszéddel – figyelemfelhívó a gyermek számára a dallamos, jól tagolt beszéd. Tartsunk szünetet a közlések között, várva a válaszára. Fontos, hogy a kommunikációs törekvéseire figyeljünk, reagáljunk.

Kiemeli a mesélés fontosságát is: jó alkalom a közös tevékenységre, ha a gyermekünkkel együtt nézegetünk egy életkorának megfelelő könyvet. Eleinte csak nevezzük meg a tárgyakat, dolgokat, később egyszerű meséket mondhatunk. Könyv nélkül is mesélhetünk, a nap végén elmondhatjuk, mi történt aznap velünk, a gyermekkel. Lényeges, hogy a mondandónk az életkorának, beszédszintjének megfeleljen. A mesekönyveknél ne ragaszkodjunk a leírt szöveghez, ha még nincs türelme végighallgatni. Fogalmazzuk meg a mesében történteket a saját szavainkkal, igazodva a képekhez. Lényeges, hogy értse, miről beszélünk.

Van olyan gyermek, aki az ismeretterjesztő – dínós, autós stb. – könyveket szereti. Ezek is fejlesztik a szókincset: különféle nyelvi szerkezeteket hall és mond, bővül általuk a világról való tudása. Járjunk könyvtárba, hagyjuk a gyermeket is választani, egy idő után kialakul az ízlése – biztat.

Szóba kerülnek a „kütyük” is. – Korai életévekben nem tanácsos a gyermek kezébe telefont, tabletet adni, a korlátlan tévénézés sem hasznos. Elvonja ugyanis a gyermek figyelmét a beszédről, a közös tevékenységekről. A gyermekek nem tudják osztani a figyelmüket a kép és az ezt kísérő beszéd között, nagyobb részt a vizuális ingereket követik. A gyermek és a gép között nincs kapcsolat, a látott mese nem vár választ, érzelmi reakciókat. Csökken a nonverbális és verbális interakció a gyermek és a szülő, az őt körülvevő családtagok között. Ha egy gyermek sok időt tölt ezekkel az eszközökkel, kevesebb lehetősége van azokkal a tevékenységekkel elfoglalni magát, amely az életkora szempontjából a legmegfelelőbb a fejlődéséhez, mint a játék, a mozgás, vagy a manipuláció. Ma már kutatások bizonyítják, hogy ha egy gyermek rendszeresen és hosszú időtartamban használ ilyen eszközöket, akkor a kommunikációs képessége, készsége elmarad kortársaitól. Ezeknek az eszközöknek a használatára vonatkozóan azt az egyszerű tanácsot adom a szülőknek, hogy a gyermek életkorától függően korlátozzák időben és tartalmában a nézett műsorokat, az online játékokat. 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában