Rozmaring a kalapon - A legények mellett az óvodások is felkerekedtek kedden Felcsőcsatáron - fotók, videó

Régi hagyomány él tovább Felsőcsatáron, a rozmaringolás. Húshagyó kedd előtti napon a fiatalok kilátogattak a szőlőhegyre. A legények pedig  kedden – jelképesen - felkeresték az eladósorban lévő lányokat: rozmaringgal a kalapjukon. 

Felsőcsatáron hosszú évek óta hagyomány, hogy háromnapos programsorozattal búcsúztatják a farsangot, vele pedig a telet. Bár idén a vasárnapi bál elmaradt, de hétfőn a fiatalok felmentek a szőlőhegyre, a borászok kinyitották a pincéket. A megvendégelést a legények tánccal és zenével köszönték meg. 

- A csúcspont mindig a húshagyó keddi rozmaringszedés – mondta Sallerné Polyák Anna, a felsőcsatári horvát nemzetiségi önkormányzat elnöke. – A legények napokkal ezelőtt engedélyt kértek az eladósorban lévő lányok szüleitől. Kedden kilenc fiú indult útnak, és három családot kerestek fel. A hölgyek rozmaringgal, illetve papírvirágokkal várták őket. Az eleink korában az a fiú kapta a legszebb rozmaringot, illetve csokrot, akit a lány a szíve választottjának tartott. A népszokás napjainkban immár jelzésértékű, de fontosnak tartjuk életben tartani. A hagyomány egyébként 2020-ban kapott helyet a Vas megyei Értéktár kulturális örökségeinek sorában. 

A legények mellett az óvodások is lázasan készültek erre a napra. Reggel kilenc órakor a kisfiúk az óvoda elől - csakúgy, mint a nagyok a kocsma elől - útnak indultak, hogy felkeressék a lány csoporttársaikat. 

A keddi eseményen részt vett dr. Hende Csaba, a térség országgyűlési képviselője is. – A farsang lezárásaként egy húshagyó keddi népszokást elevenítettek fel a felsőcsatáriak – mondta dr. Hende Csaba. - A Pinka-menti horvátok kettős identitással rendelkeznek, azaz a horvát nóták mellett magyar dalokat is énekeltek. A rozmaringtűzési népszokást a Balkánról, a török elől menekülő horvátság hozta magával.  

Dr. Hende Csaba kiemelte, ez a nép kinyilvánította hűségét Magyarország iránt. 1923-ban, a trianoni döntést megváltoztatva, visszakérték magukat hazánkhoz. Eredetileg ugyanis ezt a térséget Ausztriához csatolták. - Mindig jó olyan helyre jönni, ahol becsületes, dolgos, szorgalmas emberek élnek. Felsőcsatár ilyen település. Fontos, hogy a gradistyei horvátok megmutassák néphagyományaikat, ezzel pedig hozzájárulnak a magyar kultúrához is - tette hozzá a képviselő.