Szíriában még nehezebb a mentés - Egykori szombathelyi hallgatót kérdeztünk

A szír férfi éveket töltött Szombathelyen diákként, villámcsapásként érte a hír, hogy katasztrófa történt hazájában és Törökországban. Kérdésünkre elmondta: első dolga az volt, hogy megnézze, mely városokat érintette a földrengés, majd azonnal beszélt telefonon a családjával. Annyit sikerült megtudnia, hogy szülővárosa nem volt közvetlenül érintett, de mindenki érezte a földrengést. Yaseen Alsabek hozzátette: a Szíria északi részén fekvő városokban hatalmas volt a pusztítás. Több száz halálos áldozat mellett egész épülettömbök omlottak össze egy szempillantás alatt. 

- Miután szembesültem a tragédiával, kerestem a módját annak, miként tudnék segíteni a honfitársaimnak – hangsúlyozta. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy az évekig polgárháború sújtotta Szíriában hogyan működik a katasztrófaelhárítás. Mint megtudtuk, gyakorlatilag sehogy, hiszen óriási készlethiány van szinte mindenből. Nincs üzemanyag, nincs áram. A szír diák szerint ezt a polgárháború mellett leginkább a nyugati gazdasági szankciók okozzák. Néhány ország ugyan küld humanitárius segélyt, de az szinte semmire sem elég. Most egy ilyen természeti csapás felszínre hozta a tehetetlenséget, hiszen nincsenek eszközök, amikkel segíteni lehetne. Az éppen csak létező polgári védelmi egységek képtelenek elérni a romok alatt rekedt embereket.

- A nehéz gazdasági helyzet és a szegénység ellenére az emberek mindent megtesznek, hogy segítsenek egymásnak. Vannak, akik befogadják otthonaikba az áldozatokat, mások gyógyszert és élelmiszert küldenek a rászorulóknak. Akadnak olyanok is, akik a romeltakarításhoz eszközt nyújtanak a hatóságoknak, de sokan indulnak útnak, hogy személyesen vegyenek részt a mentésben, ezzel segítve a hatóságok munkáját – tette hozzá Yaseen Alsabek.

- Rengetegen indultak útnak, hogy eltűnt családtagjaikat a romoknál, a kórházakban vagy más elsősegélynyújtó helyeken felkutassák - tudtuk meg a szír fiatalembertől.