Több lábon kell állni - Czunyiné dr. Bertalan Judit vasi tervekről és tapasztalatokról

Az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna kihívásait részben erősségei adják: egyrészről uralkodik itt egy ausztriai gazdasági és társadalmi minta, példa; északról pedig Szlovákiával határos, ahol az Európai Unió egyik leggyorsabban fejlődő régiója, a pozsonyi helyezkedik el. A térségre jellemző az is, hogy nem a munkahely, hanem a munkaerőhiány okoz gondokat, ad új feladatokat. Az elmúlt évtizedben a piac itt ugyanis stabilizálódott.

 - A munkanélküliséget, ami 2010-benaz egész országra köszöntött, a kormány támogatásával, a gazdasági szereplők együttműködésével és egy nagyon progresszív gazdaságpolitikával magunk mögött hagytuk. Most a modern technológiákhoz, gazdasági tevékenységekhez, termeléshez kell biztosítani szakembereket. Ez itt az osztrák határtól nem messze különösen kihívás. A helyi szereplők válaszai mérlegelendők a térség fejlesztési startégiájának megalkotása során - fogalmazott Czunyiné dr. Bertalan Judit. Hozzátette: az újonnan induló uniós költségvetési ciklus pályázati lehívásaihoz a települések elkészítették a maguk terveit. A kis stratégiák eddig is helyi kérdésekre, helyi problémákra fogalmaztak meg helyi válaszokat. Ezek azonban mobilisak és formálhatóak, a cél az, hogy a kormányzati ciklus végére ezek mentén előbb egy nagy területi, majd egy országos szintű fejlesztési terv készüljön - fogalmazott a kormánybiztos, aki úgy látja: addig is lehet azonban ezeket az elképzeléseket érvényesíteni a kiszolgáló infrastruktúra vagy például a közlekedéshálózat fejlesztési kérdéseiben.  

A kormánybiztos először Kőszegre érkezett, úgy tapasztalja - ez a város nem is ékszerdoboz, hanem ékszerláda. Történelmi súlya, hangulata, lelke van.  A küzdő térfélen van, de mi segítünk Kőszegnek küzdeni. Az a történelmi örökség, az a belváros, ami ott van, az párját ritkítja. Neki ebből az örökségből kell a jövőjét kovácsolnia, ide nem lehet nagy ipari parkokat építeni.  

Bükön a Nestlé újabb épülő üzemét nézte meg, itt találkozott a város polgármesterével is. - Bük jól működik és jó pozícióban van. A kérdések, amelyre választ kell találnunk, azok a növekvő gazdasági tevékenységből erednek, hogy az ott lakók számára egy jól élhető, biztonságos település legyen Bük. 

Sárvárt a jó példaként mutatta be a kormánybiztos. - Jó látni, hogy a város ebből az egyfókuszú gazdasági bázisból ki tudott lépni, és a turizmus adta gazdasági lehetőségek mellett az iparra is kellőképpen fókuszált. Valami hasonló módon kellene gondolkodni mindenütt, és valójában hosszútávon a gazdaságfejlesztési zónában is ez a cél: egy több lábon álló úgynevezett diverzifikált, azaz megosztott gazdaság.  Vannak a Dunántúlon olyan települések, amelyeknek például egyfókuszú az ipari parkja, a gazdasági tevékenysége. Sok helyütt lenne képesség, erő más gazdasági ágazat meghonosítása is. Azt gondolom, ez a másik nagy kihívás: a gazdasági és ipari szereplőkkel új irányokba indulni.  Azt kell kitalálnunk, hogyan illeszkedhet ez a térség az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna lüktetésébe.