Almát, körtét oltottak - Csörgőalma családi oltónapot szerveztek Csákánydoroszlóban - fotók

A programot nagy érdeklődés övezte, sokan voltak kíváncsiak a módszerekre. Nagy Dániel erdészeti szakfelügyelőtől, az Őrségi Nemzeti Park munkatársától megtudtuk, főleg az oltás módszertanáról kérdezgettek az érdeklődők a szakmai tanácsadás során: milyen a bevágás típusa, milyen hosszan kell bevágni, hány szemet kell hagyni az oltóágon, mennyire számít az oltóvessző vastagsága? Arra a kérdésre, hogy ugyanolyannak kell-e lenni az oltóvesszőnek és az alanynak, az volt a válasz: igen, az a jó, ha megegyező vastagságú. 

- Az oltáshoz gyűjtöttünk oltóvesszőket a saját gyümölcsösünkből, méghozzá hagyományos körte- és almafajtákat. Almából volt Mosánszi, Batul, cigányalma, és a névadónk, a csörgőalma. Körtéből oltottunk az erre a tájra jellemző tüskés- és sózókörtét, illetve téli körtét – mondta el Nagy Dániel, akitől azt is megtudtuk: voltak, akik hoztak otthonról saját oltóvesszőt, azt oltották rá a szakemberek helyben a vad alanyokra. Az Oltást a Zala vármegyéből érkezett Vadkörte Gyümölcsész Kör tagjai végezték, akikkel a vasiak – a program szervezője az Őrségi Nemzeti Park - rendszerint minden évben együttműködnek az oltónap megvalósításában.  

A nap során a látogatóközpont elé, a közút mellé két gyümölcsfát ültettek: egy musi körtét, ami a Vendvidék és a Rábamente jellemző fajtája, és egy Szent Iván almát, ami az Őrségre és a Göcsejre egyaránt jellemző. 

A népszerű programhoz a jó idő szerencséje társult, és nem maradt el a jókedély sem az almalé- és pálinkakóstolásnak, a sok szerzett tapasztalatnak, és a fejlődést jelentő, hazavihető ismeretnek köszönhetően.