2023.03.21. 14:00
Ideológiai és jogi vita a gyermekvédelmi törvény körül - Interjú dr. Répássy Róberttel, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárával
Az utóbbi hetek egyik központi témája ismét a gyermekvédelmi törvény és a miatta indított kötelezettségszegési eljárás volt. Az ismertté vált iskolai visszaélések kapcsán újra fellángolt a vita, ezúttal az amúgy is kemény törvény további szigorítása is szóba került. Az esetleges törvénymódosításról, az unió és Magyarország között kialakult ideológiai vitáról kérdeztük dr. Répássy Róbertet, az igazságügyi minisztérium államtitkárát.
Fotó: © Cseh Gábor
- A gyermekvédelmi törvényt érő európai uniós támadások és egy nagy nyilvánosságot kapott eset újra felkorbácsolták az indulatokat. Ön szerint sérti az emberi jogokat ez a törvény, vagy épp ellenkezőleg: nem elég szigorú?
- A törvény egyértelműen megfogalmazza azt, hogy a szexuális felvilágosítás a szülő joga. A szülő beleegyezése nélkül, a szülő által meghatározott felvilágosítástól eltérő propagandát folytatni nem lehet. Ezzel együtt a törvény előírja azt is, hogy a szexuális felvilágosítást az oktatási intézményekben csak szakmailag ellenőrzött személyek és szervezetek nyújthatnak. Tehát a szexuális életre való felvilágosítás továbbra is működhet az iskolákban, hiszen ez a normális, egyszerűen csak a gender-propagandát és az ezzel kapcsolatos úgynevezett érzékenyítést állítjuk meg az iskolák és óvodák kerítésénél. Az Európai Unió ezt támadta meg…
- ...és az Európai Bíróság kötelezettségszegési eljárást is indított, ennek nyomán pedig a kormány ellenkérelmet nyújtott be.
- Több mint 300 pontból álló válasz született a bíróság határozatára. A bíróság legfőbb kifogása a törvénnyel kapcsolatban az, hogy szerintük homofób. Ugyanakkor rámutattunk arra, hogy a gyermekek védelme semleges kategória, a szexuális irányultságnak ebben az esetben nincs jelentősége, hiszen a felvilágosítás a szülő joga. Az unió többféle kifogást is emelt, különböző irányelvekre hivatkozott, amit a törvény megsért. Ilyen például az ún. szolgáltatási irányelv, ami azt jelenti, hogy a rendelkezés az unió szerint elvette azt a jogot, hogy egy szervezet az iskolákban oktatási, felvilágosítási szolgáltatást nyújtson.
- A téma bonyolultságát jól jelzi, hogy az elmarasztalásban homofóbia is szerepel, de egyesek szerint a törvény összemossa a pedofíliát a homoszexualitással. A másik oldalról pedig egyre-másra pattannak ki a szexuális visszaélésekről szóló esetek.
- Sajnos a közelmúltban több olyan eset is napvilágot látott, hogy egy felnőtt kiskorúval folytatott szexuális viszonyt. A cél az, hogy hasonló véletlenül se fordulhasson elő, ilyen felnőtt személy ne dolgozhasson gyerekek közelében. A visszaéléseket a belügyminisztérium kivizsgálja, és ha van olyan terület, ami még szabályozatlan, akkor ott várható szigorítás. Itt azonban még nem tartunk. A gyermekek védelmének van büntetőjogi része is, ebben zéró tolerancia van.
- A szigorítás kapcsán emelnék esetleg az ún. beleegyezési korhatárt, ami jelenleg 14 év?
- A beleegyezési korhatárt egy 2002-es alkotmánybírósági határozat egységesen 14 évben határozta meg, tehát 14 év felett szabad akaratúnak kell tekintenünk egy személyt. A kormány ezt 2012-ben azzal egészítette ki, hogy ha egy felnőtt személy hatalmi vagy egyéb függőségi viszonyban áll egy 18 év alatti fiatalkorúval, és úgy létesít vele szexuális kapcsolatot, akkor bűncselekményt követ el, mivel nem hivatkozhat arra, hogy beleegyezés történt a fiatal részéről.
- Egy másik ügy is országos hír lett, nevezetesen a Völner-Schadl korrupciós botrány. Ön váltotta Völner Pált az államtitkári székben. Tapasztalt-e bármilyen visszaélést a környezetében, mások is érintettek lehetnek esetleg?
- Az Igazságügyi Minisztérium a büntetőeljárás keretei között együttműködött a nyomozó hatóságokkal, minden iratot átadtunk, amit kértek. Mivel folyamatban lévő bírósági ügyről beszélünk, nem kívánom az eljárást kommentálni.
