Napjaink digitális babái - a kütyük beszippantják a gyerekeket

- A téma fontos és aktuális, hiszen a digitális kütyük beszippantják a gyerekeket. Gyakran járok iskolákban, egyértelműen látható a káros hatás. Jó lenne elkerülni, hogy a kisgyermekes családok is ilyen helyzetbe kerüljenek pár év múlva - mondta bevezetőjében Nagyné Drávecz Klára, aki az egyes generációk digitális eszközökhöz való viszonyát is ismertette. Az 1945 előtt született veteránok a legtöbb információt még a rádióból és a nyomtatott sajtóból nyerték, életüket a közösségi szabályok határozták meg. Később, az Y generáció tagjai - az 1980-1994 között születettek - voltak azok, akik még tisztán az offline világba születtek bele, a Z-sek viszont már az internet korát élték az első pillanattól. A 2010 után született alfák az érintőképernyő gyermekei, náluk az online és az offline világ teljesen összemosódik 

-Az okoseszközök használatával az észlelés felgyorsul, így azok a gyerekek, akik kütyükön nőnek fel, mindent unalmasnak tartanak, ami lassú. Előtérbe kerül a multitasking, vagyis több tevékenység együttes végzése párhuzamosan, viszont a rendszeres eszközhasználók nem tudnak kitartóan, hosszú ideig koncentrálni, ez nagy gond az iskolákban. Az is tény, hogy a kütyük túlingerlést okoznak, az aktív és a pihenő szakaszok egyensúlya felborul, alvászavarok jelentkeznek - mondta a szakember, majd arra is felhívta a figyelmet, hogy a túlzott eszközhasználat elvonja az időt a társas együttlétektől, ez később a szociális képességek hiányát eredményezheti. Sérül a koncentráció, a kommunikáció, a szókincs sokkal gyengébb lesz, sőt a kevesebb mozgás miatt néhány agyi terület sem tud megfelelően fejlődni. Problémát jelent az is, hogy nonverbális jeleket nem érti a mostani fiatalok többsége, ezért van köztük nagyon sok konfliktus. Később barátságaik, kollegiális kapcsolataik sem alakulnak kedvezően, sőt a teljesítményük is csorbát szenved. 

Mikor mondhatjuk azt, hogy függő valaki? - tette fel a kérdés az előadó, majd rögtön választ is adott: akkor, ha el akarjuk venni az eszközt és az illető dührohamot, hisztit kap. Ijesztő, hogy az agy szerkezetét - különösen a motivációt és az impulzuskontrollt irányító területeket - is károsan befolyásolja a túlzásba vitt kütyüzés, ezért van az, hogy nincs semmi a szülő és a pedagógus kezében, amivel motiválni lehetne. 

Kutatások bizonyították, hogy minden egyes plusz fél óra, amit kütyükkel töltenek a gyerekek, 49 százalékkal csökkenti expresszív beszédkészségüket, vagyis kifejezőkészségüket. A szorongás, az agresszió, a közömbösség mind ide kapcsolható fogalmak. A stressz szintje megemelkedik, ez nemcsak a gyerekekre, hanem a felnőttekre is igaz. - Folyamatosan elérhetőek vagyunk, nincsenek nyugodt pillanatok az életünkben, ez feszültséggel jár - magyarázta a szakember. 

Zárásként a virtuális autizmusról esett szó, ami azt jelenti, hogy a gyerekek - akik nem tudják letenni az okoseszközöket - a diagnosztizált autistákhoz hasonló tüneteket produkálnak. A szemkontaktust nem veszik fel, nem figyelnek arra, hogy a szüleik mit kérnek. Nem köti le őket semmilyen játék, akkor nyugodnak meg, ha előkerül az okostelefon.

Az előadó kiemelte: két év alatt ne nézzen mozgóképet, se tévét, se tabletet a gyerek, mert nem tudja feldolgozni az információkat. Kettő és négyéves kor között napi 15-20 perc mese engedélyezett együtt a szülővel, után hatéves korig fél óra. 

Táblagépet, okostelefont csak iskolás kortól ajánlott használni, akkor is szigorú korlátok között. Szabályokat kell kialakítani, a szülőknek pedig jó példát kell mutatniuk: ők se nyomkodják folyton a telefonjukat, tabletjüket és ne bámulják egész nap a tévét.

-Amit a gyerek produkál, az csak egy tünet, az ok mindig a családban keresendő. A szülők kezében van tehát a kulcs, hogy a kóros folyamat megforduljon - hangzott el zárszóként.