Többszáz éve érintetlen kriptákat vizsgálnak Kőszegen - videóval

Rendhagyó feladatban segédkezett az Magyar Honvédség Egészségügyi Központ (MH EK) Járványvédelmi és Tudományos Kutató Intézet három munkatársa, akik többszáz éve érintetlen kripták levegőjének bakteriológiai célú mintavételét és vizsgálatát hajtották végre a felújítás alatt álló kőszegi Szent Jakab-templomban tartott régészeti ásatáson, március 21-én - számoltak be a honvedelem.hu oldalon. 

A Szombathelyi Egyházmegye kőszegi templomfelújítási programjában hónapok óta zajlik a kőszegi Szent Jakab-templom felújítása. Írtunk már arról, hogy egy 17. században élt férfi temetkezésére, majd decemberben háromszáz éve elfeledett, befalazott kriptákra bukkantak. A feltárásokkal kapcsolatosan most újabb fejleményekről számoltak be a honvedelem.hu oldalán.  

Előbb néhány régi fillérérme, majd szórványtextilek és egy cipőtalp került elő annak a három zárt kriptának az egyikéből, amelyeket a kőszegi Szent Jakab-templomban zajló régészeti munkálatok keretében múlt kedden nyitottak meg. A magyar forint előző századi pénzérméit valószínűleg misékre járó gyermekek dobálták be a Jurisics-kripta márványsírkővének lyukán és repedésein, a ruhadarab minden bizonnyal paszomány, amely előfordulhat egyházi személyek öltözetén (bár a reverendát nem díszítették azzal), a cipőtalp pedig határozottan férficipőhöz tartozott – magyarázták a helyszínen dolgozó régészcsoport tagjai a honvedelem.hu beszámolója szerint. 

A jelenlegi formájában 14. századi múltra visszatekintő belvárosi templomban olyan családi kriptákat tártak fel, amelyekben már évszázadok óta nem járt senki, így rendkívüli izgalmakkal kecsegtetett, hogy a dr. Pap Ildikó Katalin régész vezette csoport tagjai most lemerészkedtek a templom belső terének felszíne alá. Azonban mielőtt a szakemberek feltárták volna a Jurisics, a Széchenyi és a Szegedi famíliák temetkezési helyeit, az MH Egészségügyi Központ Járványvédelmi és Tudományos Kutató Intézet állományának három munkatársa a helyszínen dolgozók egészségvédelme céljából a kripták levegőjének bakteriológiai célú mintavételét és vizsgálatát hajtotta végre – ezúttal már második alkalommal.

A tudósításból megtudtuk azt is: a testeket, koporsókat rengeteg fehér bevonat borítja. Bognár Csaba mikrobiológus, az MH EK Járványvédelmi és Tudományos Kutató Intézet tudományos főmunkatársa úgy nyilatkozott az azonosítás erdményéről: - Kiderült, hogy ezek nem gombák, hanem Streptomycesek, amelyeket valaha sugárgombának hívtak, de valójában baktériumok. Előírtuk a régészeknek, hogy innentől kezdve, amikor a kriptában dolgoznak, akkor FFP3-as álarc és védőruha legyen rajtuk, ráadásul akkor még a vizsgált terület felé fóliasátor volt húzva, hogy ha onnan fertőzött levegő jön ki, akkor ne terjedjen szét a templomban. Vizsgálataink bizonyították: nem terjedt szét, nem fertőző a templom légtere – mondta Bognár Csaba a honvedelem.hu érdeklődésére.

A hagyomány szerint ebben a kriptában nyugszik a „murányi Vénuszként” emlegetett Széchy Mária főúrnő, Wesselényi Ferenc nádor felesége, aki 1679. július 18-án hunyt el - erről dr. Pap Ildikó Katalin beszélt. „Miután a Wesselényi-féle összeesküvésre fény derült, korának legendás szépasszonya száműzetésben töltötte az életét Bécsben, és rokona, Széchy Péter, aki a Kőszeg város örökös ura és Vas vármegye ispánja volt, közbenjárt I. Lipót királynál, hogy Széchy Máriát – tekintettel hajlott korára, illetve arra, hogy politikailag már nem veszélyes – engedje utolsó éveiben Kőszegre. Így is történt, de a hagyomány szerint nem neki készítették ezt a kriptát, mert az a család már meglévő kriptája volt” – mondta el az archeológus. Az ásatás vezetője kitért arra: azt, hogy valóban Széchy Mária nyugszik a sírkő alatt, minden kétséget kizáróan bizonyítani csak DNS-vizsgálattal tudnák. A kriptában dr. Tóth Gábor antropológus elsődleges terepi vizsgálata alapján egy idősebb korában elhunyt nő csontmaradványai is megtalálhatóak, ami nem zárja ki, hogy Széchy Mária sírhelyét rejti a templom.