Vedd és olvasd a Bibliát! - Szabadi István esperessel beszélgettünk

-Nem szűnhetünk meg mi lelkészek, hívők buzdítani egymást a Biblia olvasására. A Biblia önmagát definiálja: A teljes Írás Istentől ihletett és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre, hogy tökéletesen legyen az ember, minden jó cselekedetre felkészített - mondta Szabadi István, az Őrségi Református Egyházmegye esperese.

A Biblia minden kor emberéhez szól. Nem tudományos szakkönyv, sem nem egységes életbölcsesség-gyűjtemény, nem is lelki elsősegélykönyv, hanem az Isten Igéje, logosza, beszéde, üzenete hozzánk.

Mintegy 1600 év alatt írták, tehát megközelítőleg 60 generáció munkája. Negyven különböző szerzőt ismerünk. Nincs könyv, ami ennyire sokféle lenne a keletkezését tekintve, és mégis, nincs könyv, ami ennyire egységes lenne. A Biblia a sokféleségben megvalósuló egység csodája. Nem eszmék gyűjteménye, hanem meggyőző híradás egyetlen történelmi eseménysorozatról, ami a világ kezdetétől a történelem végéig tart, az első lapjától az utolsóig.

A Biblia ma is, mindennek ellenére a legnagyobb példányszámú könyv a világon, már közel 3000 nyelvre, nyelvjárásra lefordították, részben vagy egészben.

-Mivel a Biblia isteni eredetű, ezért örökkévaló. Mindig egy kisebbség védte, de igen gyakran a hatalmas többség üldözte. Ma is vannak országok, ahová tilos bevinni a Bibliát. Mégis ezekben az országokban olvassák legnagyobb vágyakozással Isten Igéjét. Isten Igéje nincs bilincsbe verve, minden földi hatalommal szemben sérthetetlen, elégethetetlen, összezúzhatatlan, kiírthatatlan, mert maga az Élet. Sokszor törtek megsemmisítésére, eredménytelenül – tette hozzá az esperes, majd arról is szólt, hogy nincs még egy könyv, amelyiknek ekkora hatása lenne az emberi művelődésre.

-A Biblia Isten szava, ezért igaz. Nincs benne hamisság. Isten lelke ihlette és ez a Lélek érinti meg ma is az olvasót, aki vágyakozó szívvel olvassa. Hisszük, hogy Isten ma is az Ő Igéjén keresztül szól hozzánk. Tanácsadónk a mindennapi élet dolgaiban, és a legtökéletesebb próbakő, amellyel minden emberi hagyományt, tanítást és gyakorlatot megvizsgálhatunk. Szent Ágostonnak a 4 -5. század fordulóján különös élménye volt. Édesanyja, Mónika három évtizedes imádsága után Isten elkezdett a szívében munkálkodni. Egy alkalommal gyermekeket látott játszani, akik refrénszerűen kiáltozták „Tolle lege” – Vedd és olvasd! A korábban feslett életű Ágoston Teremtőjének biztatását hallotta az ifjak szájában: vedd és olvasd – a Szentírást! Nem tétovázott, hanem felcsapta az Újszövetséget Pál apostolnak a rómaiakhoz írt levelét, ahol ezt olvasta: Mint nappal illik, tisztességben járjunk: nem dorbézolásban és részegeskedésben, nem szeretkezésben és kicsapongásban, nem viszálykodásban és irigységben, hanem öltsétek magatokra az Úr Jézus Krisztust; a testet pedig ne úgy gondozzátok, hogy bűnös vágyak ébredjenek benne. Így indult el Ágoston lelkében a Krisztushoz fordulás. Mert vette és kinyitotta, aztán olvasta és szívébe fogadta az Igét. Később teológiát tanult, majd korának egyik kiváló tudósa és Hippo városának püspöke lett. Ez a Biblia sajátos értéke és áldása életünkben. Azóta sokszor megismétlődött Ágoston (Augustinus) esete - zárta szavait Szabadi István esperes.