Felelős szülők

2023.04.27. 11:30

Pszichológus a digitális nevelésről - Nem működik a tiltás, a ráhagyás és a „majd megoldódik” módszer

Tóth Dániel, „a Pszichológus Pasi” 21. századi pszichológus, aki egyben geek (számítógép-őrült, kocka), gamer (számítógépes játékos) és háromgyerekes apa. Több mint 15 éve foglalkozik a digitális világgal pszichológusként. Legutóbb youtube-csatornáján arról beszélt, hogyan lehet egészséges és boldog gyermeket nevelni.

Tóth Kata

Érzelmi intelligenciánk mind az öt pillérére kínál gyors, olcsó alternatívát a digivilág

Forrás: Shutterstock

Mindenekelőtt öt tévhitet oszlatott el, amelyek a következők: lehet ma úgy egészséges és boldog gyereket nevelni, mint ahogy a mai felnőtteket nevelték. A digitális nevelés a gyerekek megóvásáról és edukálásáról szól. A digi-nevelés az iskola dolga. A legjobb megoldás a teljes tiltás. Végül, hogy ez lehetetlen feladat. Tapasztalata szerint a szülők jellemzően tanácstalanok, eszköztelenek, bizonytalanok és kétségbeesettek – mintha egy idegen világban, idegen nyelvet kellene beszélniük, ha a digitális nevelés témája kerül szóba. 

Ám nem legyinthetünk a dologra, mondván: mi is a tévé előtt nőttünk fel, hiszen rengeteget változott a világ a számítógép, az internet, az okoskütyük révén. Úgy fogalmazott: a digitális dzsungelben magukra maradt gyerekek annak farkastörvényei szerint mauglisodnak, és azt gondolják, hogy bármit megtehetnek következmények nélkül, és hogy annyit érnek, ahány lájkjuk van. Ma már jórészt a szimulált kapcsolatok és élmények korát éljük – a képeket sokszor mesterséges intelligencia hozza létre. Ugyanez a helyzet, csak más módon a közösségi médiában: úgy tűnik, mintha 500 barátunk lenne, miközben egyedül vagyunk egy szobában. 

A videójátékok elképesztő világba repítenek el. A digitálisan szerzett élmények a pszichénk számára ugyanolyan meghatározók lehetnek, mint bármilyen offline térben – az iskolában, a munkahelyen – szerzett élmények, sikerek. Probléma, ha valakinek ez válik az elsődleges élmény- és kapcsolódási formájává – hangsúlyozta. 

És hogy miért fontos mindez? Tudatosítanunk kell magunkban, hogy a gyermekeknek a megváltozott világban szükségük van ránk: meg kell óvni őket, felkészíteni és terelni-támogatni. A második számú tévhit az, hogy a digitális nevelés a gyerekek megóvásáról és edukálásáról szól. Tóth Dániel megjegyezte: nem elég azt mondanunk, hogy a bűnözők és ragadozók jelentik a legfőbb veszélyt és kijelentenünk, hogy a videójáték sorozatgyilkossá teszi a gyereket. A digitális nevelés bizony a szülőkkel, felnőttekkel kezdődik. A szülők digi-tudatosságának mértéke nagyban meghatározza a keretek, a kommunikáció és az egész digitális nevelés hatékonyságát.

A gyerekeknek pedig azt is meg kell tanítunk, hogy hogyan tudják kiaknázni a digitális világban rejlő lehetőségeket. Az internet kincsesbánya lehet például a pályaválasztás szempontjából, mondta. A harmadik tévhitet – miszerint az iskola dolga a digi-nevelés – is eloszlatta. Ne gondoljuk, hogy ez csupán az informatikaóra feladata, és azt sem, hogy ráérünk ezzel kamaszkorban foglalkozni.

A valóságban: az újszülöttnél kezdődik a digitális nevelés, onnantól lehet jól és rosszul csinálni. Aki „okoscumiként” használja a telefont, az olyan hatékonyságú, mint régen a „pálinkás cumi”: rövid távon lenyugtatja, de a fejlődésének rosszat tesz: figyelem- és viselkedészavar, digitális autizmus jelenhet meg. A negyedik tévhit, ami szerint a legjobb megoldás a teljes távoltartás, a képernyőmentes nevelés, szintén nem igaz. A helyzet az, hogy a teljes képernyőmentes nevelés nem tartható fenn, igaz, az első években törekedni kell rá. 

Nem jó, mert nem készítjük fel a veszélyekre, nem tanulnak kereteket, tudatosságot, és lemaradnak a pozitív lehetőségekről. Az ötödik tévhit: a digitális nevelés lehetetlen feladat. A valóságban, mint mondta, rendszeresen „frissíteni kell” az operációs rendszert, „a szülői nevelő szoftvert”. Végül felhívta a figyelmet: érzelmi intelligenciánk mind az öt pillérére – önkép, önkifejezés, stresszkezelés, döntéshozás, kapcsolatok – kínál gyors, olcsó alternatívát a digivilág, amely felülírja a fizikai valóságot. És hogy mi a megoldás? Képbe kell kerülni (tudni például, hogy melyik influenszert követi a gyerekünk), tudatos digi-szokásokat kell kialakítani magunkban, egészséges keretrendszert felállítani a gyerekeknek, megfelelően kommunikálni, felkészülni a buktatókra, folyamatosan képezni, művelni magunkat; probléma, elakadás esetén pedig segítséget kérni.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában