Napi 289 percet tévé, 183 perc az interneten - A fiatalok médiafogyasztásáról beszélt Mádl András, az NMHH igazgatója

A 30 év alattiak (15-30 év közöttiek) médiafogyasztási szokásait mutatta be Mádl András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) igazgatója a mérvadó piackutatási adatok alapján. Egy átlagos magyar fiatal naponta 289 percet tévézik, 183 percet tölt az interneten, 145 percet rádiózik és negyedórát tölt újságolvasással. Összesen 10 és fél órát – a napi rutinjának meghatározó részét képezi a médiafogyasztás, bizonyította számokkal az előadó. Mint mondta, a hagyományos médiumok folyamatosan veszítenek közönségükből – ide sorolhatók már az online hírportálok is. Egyedül az online videó- és audiótartalmaknál (zeneletöltés és podcasthasználat) mutatható ki, hogy nem fordulnak el tőlük a fiatalok, akikre jellemző, hogy kevésbé kedvelik az eleve megszerkesztett, rögzített tartalmakat. Ehelyett a bőséghez, a sokszínűséghez, a saját időbeosztásukhoz igazítják a fogyasztásukat. Az online médiahasználat tekintetében: az internetezéssel töltött idő tavaly meghaladta a napi 3 órás időtartamot – a fiatalok körében domináns tényezővé vált.

A tévénézés esetében a 4 év felettiek fogyasztási szokásait is vizsgálták: itt kiderült, hogy az életkorral, a társadalmi státusszal és azzal, hogy a háztartás rendelkezik-e internet-előfizetéssel, mutat erős korrelációt, hogy mennyi időt fordít valaki tévénézésre. Minél idősebbek vagyunk, annál inkább tévéfüggők. Minél fiatalabbak, és még internet-előfizetés is van a háztartásban, annál inkább kerüljük/kerülik a gyerekek a tévéfogyasztást. Mindez annak ellenére következett be, hogy az elmúlt 15 évben számos fiatalokat, gyerekeket célzó tematikus tévécsatorna indult el Magyarországon, mondta Mádl András.

Beszélt a párhuzamos képernyőhasználatról is: háttérrádiózunk, háttértévézünk és az úgynevezett multiscreen (többképernyűség) jelenség egyre jellemzőbb. A magyarok közel háromnegyede rendszeresen végez a tévénézéssel párhuzamos egyéb médiatevékenységet is, leginkább interneteztek. A fiatalok ennek az „élharcosai”: ötből négyen neteznek a mobileszközeiken, jelen vannak a közösségi platformokon, csetelnek és telefonálnak.

Szóba került a rádióhallgatás is, melynek töretlen a népszerűsége: országosan naponta 5,2 millióan hallgatnak rádiót. Ám jóval kevesebb közöttük a fiatal, mint az idős. Az eltávolodás jelentős: a 15–19 év közöttieknél 2019 óta a felére esett vissza. Az új digitális médiaplatformok nagyarányú elterjedése és a hagyományos rádiók zenei kínálata is tükröződik ezen. A youtube-on és a Spotify-on (piacvezető streaming-szolgáltatók) teljesen más zenéket hallgatnak a fiatalok. Nem tudják őket magukhoz édesgetni a rádiók. Számukra nem jelent igazodási pontot a műsorvezetők személye és kora – nagypapa korú műsorvezetők nem tudnak tinédzsereket megszólítani a rádiókban – fogalmazott Mádl András.

Az online audiotartalom-fogyasztás a legfiatalabbakra – a 16-22 éves korosztályra – jellemző. A hagyományos rádióknak idejétmúlt imázsa alakult ki, ami a helyhez és eszközhöz kötöttségből fakad. A nyomtatott sajtó fogyasztása visszaszorul – ezen belül nagyon erőteljes a fiatalok kiszorulása – erről is szólt az igazgató.