Rangot adnak a lelkészi szolgálatnak

Az ülésszak első napján elfogadták a lelkészek szolgálatáról és jogállásáról szóló törvény első olvasatát. A jelenleg hatályos törvényhez képest egészen új megközelítést alkalmaztak a jogszabály előkészítői, amelynek lényege, hogy az egyház kormányzata a gyülekezet-központúságot tartja fókuszban. A törvény a lelkipásztori szolgálatot szeretné erősíteni, illetve tudatosítani a leendő lelkészekben, hogy a gyülekezeti szolgálat a lelkészi hivatás csúcspontja. Emellett újragondolták az intézményi lelkészi karra vonatkozó jogi szabályozást, valamint a rájuk vonatkozó jogi kereteket is. 

A kórházlelkészi szolgálat megújítása például még az állam részéről sem rendezett kérdés, így az egyházi jogalkotás ebben a kérdésben ezt követi majd. Az iskolalelkészségre vonatkozóan is átfogó újraszabályozás zajlik, illetve egy kérdőívet is kiküldenek az illetékesek, amely a nyári ülésszak munkájának alapját képezi majd. A cél összességében az, hogy a gyülekezeti lelkészi szolgálatot kiemeljék, annak rangot adjanak, és megteremtsék a jogi kereteit, amelyet később további tartalommal is fel lehet tölteni, akár a javadalmazás vagy az előmeneteli rendszer terén.

Arról is döntés született, hogy a 128 tagú közös zsinatba 68 tagot delegálnak a magyarországi egyházkerületek, a fennmaradó 60 tagot pedig a határon túli részegyházak küldik majd. Ez az intézkedés beleillik a tavaly elfogadott református nemzetstratégiába, hiszen a törvényalkotók ezzel is hangsúlyozni szeretnék, hogy a reformátusok számára fontos a nemzeti öntudat és a nemzeti összetartozás. A döntés a széleskörű, világszintű magyar református együttműködést, együtt gondolkodást is alátámasztja.