2023.09.24. 14:03
Nemzeti értékek Vas vármegyében
Első helyen áll Vas a vármegyék rangsorában azzal, hogy 133 helyi értéktár működik itt, vagyis a 216 település több mint felében gyűjtik a nemzeti értékeket Vas vármegyében. A helyi közösségek tevékenysége egy-egy mozaikdarabkáját jelenti a vasi illetve a magyar kultúra egészének.
Az egyik legismertebb nemzeti érték Vas vármegyében, ami a helyi értéktárból Vas vármegyei szintre lépett a Velemi Gesztenyeünnep
Forrás: VN-archív
Fotó: Unger Tamás
A Vas vármegyei értéktárak számát érdeklődésünkre Kevy Albert, a Vas Vármegyei Értéktár Bizottság elnöke adta válaszként, aki legutóbbi éves beszámolójában azt is közölte: Vas vármegye értéktára jelenleg, 2022. esztendő december végéig 117 felvett értékkel bír.
A vármegyében található nemzeti értékek formálják a vasi karaktert
A 133 vasi értéktár működése nem mást jelent, mint azt, hogy az itt élők – az egyes településeken működtetett értéktár bizottságok által – nagy aktivitással gyűjtik a nemzeti értékeket Vas vármegyében, a megmutatva a nemzeti karakteren belül a helyi, települési, tájegységi, Vas vármegyei jellegzetességeket. Az adott településen beazonosított és összegyűjtött nemzeti értékek a helyi identitást erősítik, és amelyik a helyi értékek közül a vasi identitást is formálni tudja – a Vas Vármegyei Értéktár Bizottsághoz beadott ajánlások révén – feljebb emelhető az értékpiramison a Vas vármegyei értékek közé. Például a gencsapáti tojáskarcolás vagy a rönkhúzás nem csak a helyi közösség számára, de vármegyei szinten is meghatározó elem, vasi érték, szerves része annak, hogy milyenek a hagyományok Vas vármegyében.
A hungarikum törvény szerint nemzeti értéknek nevezzük „a magyarság és a magyarországi államalkotó nemzetiségek tevékenységéhez, termelési kultúrájához, tudásához, hagyományaihoz, a magyar tájhoz és élővilághoz kapcsolódó, nemzetünk történelme, valamint a közelmúlt során felhalmozott és megőrzött minden szellemi és anyagi, természeti, közösségi érték vagy termék, illetve a tájhoz és élővilághoz kapcsolódó materiális vagy immateriális javakat magába foglaló tájérték, amely tanúskodik egy emberi közösség és az adott terület történelmi kapcsolatáról”. Vagyis nemzeti érték a helyi/települési és a vármegyei szinten azonosított érték is.
A helyi értéktárak legfőbb kincseit felölelő Vas Vármegyei Értéktár gyűjteményes honlapot működtet, amely 2023-ban újult meg − úgy, hogy egy térképen böngészhetjük az elemeket témakategóriákba sorolva. Egy adott településre kattintva előjön a hozzá tartozó nemzeti érték, például: Magyarszombatfai (őrségi) fazekasság hagyománya fotóval, újabb kattintással pedig elérhető az odaköthető helyi érték részletes leírása. Egy másik lehetőség, hogy a hagyományos keresőbe beírt településnévre megkapjuk válaszként a hozzákapcsolódó valamennyi helyi értéket, amelyeket a mindennapokban közösségek gondoznak; például Gencsapátinál: a tánchagyományok, a hímestojás-festés, a Legénycéh, a Szentkút és az ördögkő. A térkép alapján összességében láthatjuk, melyek a nemzeti értékek Vas vármegyében.
A legnépszerűbb látnivalók Vas vármegyében
A vármegyét karakterizáló természeti értékeik között szerepel a Kőszegi-hegység és Velem az 589 métere magas Szent Vid-heggyel, Bükfürdő, a Ság hegy a kráterével és a Trianoni emlékkereszttel; a Ság hegy lábánál fekvő, Gérce és Káld felől is megközelíthető Farkas-erdő, mint a vármegye legnagyobb összefüggő erdőtömbje; a Jeli Arborétum, a Rába folyó, a Szőcei Tőzegmohás Láprét, a Kámoni és a Szelestei Arborétum, az acsádi Márk Rozárium. Ezek a nemzeti értékek egyúttal a legnépszerűbb látnivalók Vas vármegyében a természeti értékek között. A vármegyei értéktár kiemelve a helyi értékek közül vasi jellegzetességként tartja számon az agrár- és élelmiszergazdaság területéről az őrségi tökmagolajat és a toronyi kenyeret – méghozzá a készítési módjukkal együtt, vagyis megmutatkozik a helyi nemzeti értékek egy gasztronómiai arca, csalogatva a turistákat azzal is, milyen karakteres ízek jellemzik az étkezési hagyományokat Vas vármegyében.

Fotó: © Unger Tamás / Forrás: VN-archív
Az épített kulturális örökség nagyszámú objektumai között főleg vasi templomokat, kastélyokat, várakat látunk (A kőszegi és sárvári vártól az őriszentpéteri Árpád-kori Szent Péter templomig vagy Vasszécseny kastélyaitól a Veleméri templomig), de ugyanígy a népi építészet elemeit is megtaláljuk, köztük a Vasi Skanzent, a cáki műemlék pincesort; az Őrségi Népi Műemlékegyüttest, ami Szalafő-Pityerszeren három portát, tíz épületet jelent, közel négyezer négyszögöl területtel, gyümölcsössel és két vízgyűjtő tókával. Az épített kulturális örökség nemzeti értékei is a legnépszerűbb látnivalók közé tartoznak Vas vármegyében.
A nemzeti értékeket nem egyszer az építményhez kapcsolódó hagyománnyal együtt nevesítik az értéktárban: így például a Vasvári Szenkúthoz hozzátartozik a búcsújárás, vagy Lukácsházán a Csömötei-hegyen álló pincéhez kapcsolódik az őszi hegybejárás; ezek megint csak a Vas vármegyében honos hagyományok karakterelemei.
Az ipari és műszaki megoldások között túllép a helyi érték kategórián, és a vármegyét is jellemző nemzeti érték a Nicki műgát, az Ikervári vízierőmű, a Rum-Szombathely vasútvonal rumi végállomás emlékhely és fűtőház, a szentgotthárdi Kaszagyár és szerszámai, a Kőszegi Patikamúzeum jezsuita officina bútorzata és a döröskei mérlegmúzeum. Ezek szintén a Vas vármegyében található legnépszerűbb látnivalók tárházát gazdagítják.
Vas 133 helyi értéktárából kulturális örökség kategóriában emelkedett vármegyei rangra a legtöbb (ötven darab) érték, ezek rajzolják meg a vasi kultúrát: kiválóságaink szellemi örökségétől kezdve (köztük az ivánci születésű, nagytekintélyű, szombathelyi líceumi tanár, később Celldömölk-alsósági plébános Kresznerics Ferenc, a Vasegerszegen eltemetett Markusovszky Lajos katonaorvos, miniszteri tanácsos, a bérbaltavári származású Nagy Gáspár, Kossuth-díjas költő) a kultuszok kialakításán át (köztük: Berzsenyi Dániel egyházashetyei költő, a csehimindszenti születésű Mindszenty József bíboros-hercegprímás) az egyes településekhez kötődő hagyományok ápolásáig. Ezek között a Vas vármegyében található nemzeti értékek között mindegyik olyan, hogy tartozik hozzá felkereshető emlékhely is, illetve látogatható rendezvény; mint például a Velemi Gesztenyeünnep vagy a vendvidéki rönkhúzás, és e látnivalók által részleteiben is megismerhetők a Vas vármegyében élő hagyományok. Nem csak helyi és vármegyei, de országos szinten is meghatározó nemzeti értéknek, a magyar kultúrát karakterizáló elemnek számít például az 1740 óta vezetett kőszegi Szőlő Jövésnek Könyve, amelybe minden évben berajzolják az új tavaszi hajtásokat; vagy a karácsonyi-újévi házaló szokásdallam, a Dozmati regösének, amit 1899-ben vettek fel először fonográffal, szövege pedig az egyik legrégebbi magyar nyelvemlék – és egyben a legrégibb regöséneke -, minthogy egy 14. századból való kódexben találták meg (1972-ben Dozmaton egy ház padlásán).

Fotó: Unger Tamás / Forrás: VN-archív
A hazai érték-piramison feljebb tekintve: kiemelkedő nemzeti értékként is nevesítették Vas vármegyében a kőszegi Szőlő Jövésnek Könyvét, az Őrségi Táj és a Szalafői Népi Műemlékegyüttest, a Szentgotthárdi kardot és a Szentgotthárdi kaszát, Sárváron a Magyar Huszárt. Ezen kívül kiemelkedő nemzeti érték Magyarországon minden egyes Népművészet Mestere díjjal kitüntetett ember tudása és tevékenysége; így kiemelkedő nemzeti érték Vas vármegyében: Pados Zoltán, bejcgyertyánosi kosárfonó, Németh Gyula, celldömölki csont- és fafaragó; Sibinger Miklós, körmendi fafaragó; Kupi Ferenc, sorkifaludi szalmafonó; id. Palatkás József, őriszentpéteri bútorfaragó; Beszprémy Józsefné, sárvári hímző; Doncsecz Károly, kétvölgyi fazekas.
Az értéktárak élete Vas vármegyében
A 2012-ben elfogadott hungarikum-törvény megjelenése után nem sokkal Vas vármegye az élre tört az aktivitásával. Már egy 2015-ös, a Szombathelyen tartott első Vas Megyei Értéktár Konferenciáról szóló cikkünkben arról tudósítottunk, hogy 2014 év vége óta a nemzeti értékek Vas vármegyében voltak a legkapósabbak, legkeresettebbek helyiek számára; Vasban alakult meg a legtöbb értéktár.
A konferencián V. Németh Zsolt aki akkor hungarikumokért is felelős államtitkár volt, bemutatta a nemzeti értékek piramisát, amely a különböző szintű (helyi/települési, tájegységi, vármegyei) értéktárakból építkezik, és tetején, a hungarikumok szintjén a magyarság csúcsteljesítménye áll, megállapítva, hogy a legnagyobb részét a kulturális örökség kincsei teszik ki. Hangsúlyozta, hogy a nemzeti értékek között „nagyon fontos a helyi értéktárak szintje is, mert oda minden bekerülhet, amit az ott élők értékesnek tartanak. Lényeges az érzelmi kötődés, hogy azonosuljanak ajánlóik az értékekkel, amelyeknek – így – identitásképző szerepe van. Ezek a tárak, gyűjtemények alkalmasak arra, hogy elinduljon belőlük a megyei márkaépítés”.
Az elmúlt évtized azt mutatta, hogy a vasi falvakban és városokban jelentős értékgyűjtő munkát végeznek – az helyi értéktár bizottságok tagjainak irányításával; akiknek soraiban sok esetben településvezetők, önkormányzati képviselők, civil egyesületek meghatározó alakjai, közművelődés- és közösségszervezők dolgoznak. Jellemző, hogy az értéktári munka ott működik jól, ahol van egy-két ember, aki „vállára veszi és viszi” az értékőrzést, és azok továbbadásának ügyét − mint küldetést −, és körülveszi őket egy-egy hasonló ambíciókat tápláló, cselekvő közösség, amely a népszerűsítéssel, hasznosítással is foglalkozik. Így elmondható, hogy a nemzeti értékek Vas vármegyében közösségépítő erővel is bírnak. Vagyis: az értékek számontartása mellett fontos, hogy a helyiek gondozzák is azokat, vagyis működő közösségek legyenek a háttérben, amint például a döröskei mérlegmúzeum létrehozása mögött örökségóvó, faluszépítő, -fejlesztő egyesület áll, vagy a Velemi Gesztenyeünnepen a falu fő utcáján lakó összes gesztenyesütő kiáll a forró őszi finomságot frissen kínálni a háza elé.
A helyi közösségek életét elnyerhető támogatások is segítik, hogy értékeiket méltón és vendégcsalogató módon meg is mutathassák. Így történt ez például a Sokszínű mákos értékeink című szőcei rendezvényen, amely a Hungarikum pályázat révén jöhetett létre, és a mákos fesztivál immár ötödik éve Szőcét karakterizáló program lett, vagy például Felsőmarácon, ahol szintén Hungarikum pályázati támogatásából tavaly megvalósult Maráci megálló lett a település jelképe. Mint minden évben, így nagy érdeklődés jellemezte a 2023. évi hungarikum pályázatot is: a 450 millió forintos keretből 213 pályázat kap támogatást.
Amint megírtuk Vas vármegyében huszonöt önkormányzat, illetve civil szervezet örülhet pozitív elbírálásnak. V. Németh Zsolt miniszterelnöki biztos úgy értékelte: „Vas vármegye számára jó eredményeket hozott az idei esztendő is, ami nem meglepő: a települések rendkívül aktívak a hungarikumok területén, ráadásul Vas vármegyében alakult meg a legtöbb értéktárbizottság is.” A pályáztatott nemzeti értékek további életére nézve azt is hangsúlyozta: „Vasban a 25 nyertes pályázat mellett 36-ot forráshiány vagy támogatási célnak meg nem felelés miatt elutasítottak. Nem kizárt, hogy lesznek felszabaduló források, így előfordulhat, hogy további nyerteseket hirdetnek azok között, akik most forráshiány miatt nem jutottak támogatáshoz.”
A Vas vármegyei értéktárak életét, jellemző aktivitását, pályázó kedvét nagymértékben inspirálja és erősíti V. Németh Zsolt (életrajz link), a vasi, oszkói származású, mindmáig Vasváron lakó országgyűlési képviselő, akinek ez az egyik szakterülete és szívügye. Részt vett a hungarikum törvény kidolgozásában, volt hungarikumokért (is) felelős államtitkár, majd 2018 és 2022 között a kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztosként dolgozott, 2022-től pedig a magyar életmód és nemzeti értékeink védelméért felelős miniszterelnöki biztosa. Ahogy egy interjúnkban fogalmazott: „A pandémia ráirányította a figyelmet a világ sérülékenysége okán a saját értékeinkre, a saját ételeinkre, italainkra, turisztikai úti céljainkra, például az Őrségre, ahol soha nem volt még annyi látogató, mint a járvány idején. Azt kell látnunk, hogy a népek, nemzetek a tradícióhoz való viszonyukkal jövőképet, sőt a mindennapokra kiterjedő életmódot, életformát is választanak.”
V. Németh Zsolt mint az Energiaügyi Minisztérium államtitkára, a magyar életmód és nemzeti értékeink védelméért felelős miniszterelnöki biztos volt a fővédnöke a szeptember 15-16-án rendezett Vas Vármegyei Értéknapoknak; jelenlétével reprezentálta és tovább erősítette az itt élők számára azt, hogy fontosak a nemzeti értékek Vas vármegyében.
TOP50 – A legfőbb nemzeti értékek Vas vármegyében
Batthyányak szellemi öröksége és a család emlékének ikervári hagyományápolása
Berzsenyi Dániel tisztelete Vas vármegyében
Csempeszkopácsi Szent Mihály templom
Gencsapáti Szentkút és az „Ördögkő”
Haladás Vasutas Sportegyesület
Herényi Virágkertészet hagyománya és a Herényi Virágút
Jáki Szent György Apátsági Templom és a Szent Jakab Kápolna
Kőszeg, mint várváros és középkori védművei
Magyarszombatfai (őrségi) fazekasság hagyománya
Perenye népénekei, népszokásai és népi szertartásrendjei
Rönkhúzás hagyománya Vas vármegyében
Ság hegy a kráterével és a trianoni kereszttel
Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő
Szentgotthárdi Ciszterci Kolostor
Szombathelyi Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Szombathelyi Szent Márton hagyomány
Vas-hegy és a vaskeresztesi bor
Vasvári Domonkos Kolostor és a Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény