Ez itt a való világ, nem a digitális tér

Lakótelepi nagy hulladékgyűjtő. Gyűjti is, szegény, napokon át – aztán jönnek a derék narancssárga ruhások, és ürítik. Minden tiszteletem nekik; ebben a melegben pláne. Aztán a gyűjtés kezdődik újra, amíg meg nem telik. Ez az időpont (szerencsés esetben) nem sokkal előzi meg a következő ürítést. A gyakorlat meg sokszor a fordítottja. Ilyenkor jön a tömörítés, de ez itt a való világ, nem a digitális tér. Ott programmal könnyen megy – itt sajnos ez nagyobb kihívás. Különösen, ha szép, nagy kartondobozok terpeszkednek teljes terjedelmükkel ott a mélyben. Igen: szép egészségesek, nem lapították ki őket, és nem a szelektív gyűjtőbe kerültek, hanem itt lent pironkodnak. Sajnálom azt a jó pár liter levegőt, hasznosabban is kitölthettük volna…