Így (is) gyógyítanak a szavak

Van, amikor egyetlen mondat elég ahhoz, hogy a dermesztő sötétségből kirángasson minket a fényre. Természetesen nem mindegy, hogy ki mondja, hogy mikor hangzik el, és az sem, hogy éppen milyen érzelmi állapotban talál el minket. A minap egy virágboltban jártam, ahol előttem állt egy mogorvának tűnő hölgy. Nem volt valami kedves az eladóval, érezte az ember, hogy nem az ő napja a mai, a szemében tükröződött a szomorúság. A virágárus mindennek ellenére a vásárlás végén úgy köszönt el tőle: „Nagyon csinos a ruhája, jól áll magának!” A nőről hirtelen lehullott az ellenségesség, mosolyra görbült a szája, és egy teljesen új ember távozott a virágboltból, mint aki pár perccel ezelőtt belépett. Így (is) gyógyítanak a szavak.