2024.09.26. 18:30
Hány arca van a "nyugati végeknek"?
Magunk mögött hagytuk a nyarat, és vele együtt a jellemzően nyári rendezvényeket is, amik között igen nagy számban találhattunk falunapokat is. Önerőből, szponzorral és/vagy pályázati pénzből – de egyre gyakoribb, egyre sűrűbb. És szó szerint minden hétvégére jutott legalább egy, néha több is… Megjelentek a programajánlónkban, és a nyár folyamán sok-sok helyre el is jutottam, mivel gyakran szeretettel várták a sajtót is – és fogadták is, tanúsíthatom.
Falunapok és falusiak
A lényeg éppen itt van: a szeretetben, azt gondolom. Egy szóval így lehetne jellemezni az összeset. Mindegy, hogy Hegyhát, Őrség, Rábavölgye, Vendvidék, Kőszeghegyalja, Kemeneshát, Sorok- vagy Répcemente… A vármegye sok-sok szeglete, amik amúgy erősen különböznek egymástól, és a „nyugati végek” egészen más és más arcát mutatják, kínálják. Különösen is igaz ez, ha nemzetiségi arculat is megjelenik, és kisebbség (vagy akár többség) lakik a környéken.
A főzőverseny több, mint aminek hangzik. És több érték, mint az a pár kiló hús és krumpli, amit az Önkormányzat a résztvevők rendelkezésre bocsát. A főzés ősi tevékenység, aminek a többlettartalmat jelen esetben a szabadban való elkészítés ad. És ami azzal jár… és igen, füstszag is, persze! De az igazi bográcsos – tudja jól ezt mindenki, aki próbálta már – ezt is igényli. Ízt is ad pluszba, megismételhetetlen és máshol nem produkálható zamatot.
Az ilyen falusi rendezvények akkor sem versenyek, amikor pedig a kiírás szerint azok. Az eredményhirdetés persze, okoz némi drukkot, figyelmet, de a hangulat – sokszor megéltem – akkor is derűs, vicces, legfeljebb csipkelődő. A győztes szerény, a mezőny pedig mindig büszke és elégedett, még az utolsó is. Ha pedig ez a szénné égett étek miatt alakult így, ahogy – hát, a poénkodás ezt is rendbe teszi, és éhesek ők sem maradnak, az bizonyos. Persze szomjasok se, de az más történet.
Ezeken a rendezvényeken nem a Pink Floyd szokott fellépni, nem a Metallica és Azahriah sem. A Berlini Filharmonikusok végképp nem… És nem is kell. Sokkal többet ér itt a harmadik faluból érkezett banda, akik már régóta ismerősök, és akikkel ugyanúgy el lehet előtte vagy utána sörözni, mint a haverokkal. És a gyöngyfűzésen sem igazgyöngyökkel dolgoznak, de lám, az elkészült kis nyaklánc mégis ugyanúgy ragyog! Főleg, ha a többi kis barátnővel közösen készült…
Közösen. Itt a másik kulcsszó. Együtt, még ha csak intünk is hét vagy év közben egymásnak a kocsiból… vagy egy rövid találkozás a bolt előtt. De itt nagy egyetértésben lehet panaszkodni az időjárásra vagy a matektanárra. És közösen énekelni az ismert slágert, nevetni egymáson a tűzoltók habpartijában, meg persze elfogyasztani a tányérnyi gulyást.
Feltöltekezni, kipihenni, megünnepelni, emlékezni, gratulálni. Együtt. Közösen.