2024.10.05. 12:00
Az egész nap altatásból áll: mit tegyünk?
Megszületett a babád, igény szerint eteted, babusgatod, büfizteted és altatod. Aztán elkezd egyre nehezebben elaludni, mígnem azon kapod magad, hogy szinte már egész nap csak altatsz. Mi okozza ezt és mit lehet tenni? A kérdésre Vida Ágnes pszichológus válaszol blogjában (kismamablog.hu).
A szakember tapasztalata szerint a helyzetet általában két tényező okozza: az egyik, ha evés után rögtön el szeretnénk altatni a gyermekünket vagy azt várjuk, hogy evés közben úgyis elalszik majd, de ez mégsem történik meg. A másik lehetőség: ha nem akkor próbáljuk elaltatni, amikor valójában álmos, hanem kicsit korábban és emiatt túlnyúlik az altatás. Mindkettőre van megoldás, nyugtat meg.
Az első esetben az történik, hogy míg az újszülöttek az első néhány hétben valóban minden alvás után visszaalszanak, legkésőbb 4-6 hetes korban már a legtöbb etetés után ébren maradnak még egy darabig. Lehet, hogy még ilyenkor is csukott szemmel szopiznak, esetleg szundiznak kicsit az etetés végén, de valójában ez nem igazi alvás, és ha ilyenkor letesszük őket a kiságyba, szinte azonnal vagy pár percen belül felébrednek, mert nem álmosak, mondja. Ha ezt tapasztaljuk a gyermekünknél, akkor szoptatás/etetés után tegyük le játszani, nézelődni és csak akkor vigyük aludni, amikor már igazán fáradt, javasolja. Négy-hat hetes korban 45-60 percet, három hónapos korra már 1,5-2 órát is ébren tudnak lenni a babák két altatás között anélkül, hogy nagyon álmosak lennének, teszi hozzá.
A második esetben szerinte az a probléma, hogy akkor visszük aludni a gyermeket, amikor szerintünk aludnia kellene és nem akkor, amikor igazán fáradt. Figyeljük rajta az álmosság jeleit, és akkor vigyük el aludni, amikor már álmos – ez a tanácsa.
S honnan fogjuk ezt tudni? – Ahogyan van alvási ciklus, úgy van ébrenléti ciklus is. A babák ébredés után éberek és jókedvűek, kicsit később van egy első mélypontjuk, amikor az álmosság enyhe jeleit mutatják, de ilyenkor még nem álmosak igazán. Majd ismét éberek lesznek és ezt követően jelentkezik a második mélypont, amikor már valóban álmosak, ilyenkor tudnak elaludni – magyarázza.
Ezeket meg lehet különböztetni egymástól: az első mélypontnál, ha felvesszük a babát, beszélgetünk vele, játszani kezdünk, akkor könnyen elterelhető a figyelme és hamar felélénkül, jókedvű lesz ismét. A másodiknál pedig, ha felvesszük, odahajtja a fejét a vállunkra, a szemét, fülét vagy az orrát dörzsöli, nem terelhető el könnyen a figyelme, nyűgösködik, semmi sem jó neki. Ilyenkor tudjuk majd könnyen elaltatni.
Ha úgy tűnik, hogy az egész nap altatásból áll, sokat segíthet az is, ha naplót vezetünk, mikor ébred a babánk, meddig eszik, mikor álmosodik el és mennyit alszik, így hamar észre fogjuk venni, mekkorák az ébrenléti ablakai, mikor álmosodik el – Vida Ágnes véleménye szerint így lehet indulni egy élhetőbb napirend irányába.
Sokat számít az altatás módja is, hiszen minden baba másként tud ellazulni, mondja. Ha nem úgy altatjuk el, ahogyan a legjobban el tud lazulni, az összekavarhatja és éberebbé teheti, teszi hozzá.
Szerinte arra is érdemes ügyelni, nehogy altatás címén túlstimuláljuk a gyermeket: ha például egyszerre sétálunk vele és énekelünk neki, az az érzékenyebb babáknak túl sok inger lehet egyszerre.
És mi a helyzet, ha szoptatás alszik el? Nem fogja összecserélni az etetéssel az altatást? – merül fel a kérdés. Vida Ágnes szerint nem: ha ébredés után mindig etetés jön, aztán játék, majd pedig altatás, akkor hamar érezhető lesz, hogy az etetéseknél sokat és hosszan eszik, az altatásoknál pedig inkább csak ellazulásra használja a szopizást.