2024.10.28. 14:24
Kosárfonás és közösség Vashosszúfaluban - fotók
A Vashosszúfalui Nők Egyesülete sikeresen pályázott idén. Egyre több remek programmal színesítik a falu életét: ezúttal a kosárfonás került sorra.
Kosárfonás és közösség Vashosszúfaluban
Fotó: VN achiv
Szombaton délután ismét megtelt az egyesület közösségi helyiségének terme: a kosárfonás vonzotta oda a helyieket. Nem is voltak kevesen: több mint harminc asszony és férfi, Doroszi László polgármester és három képviselő, valamint a község plébánosa, Kaszás Csaba is tiszteletét tette. Hogy ne csak az emlékek játsszanak szerepet, egy kosárfonó, a Rábapatyról érkezett Szabó József is jelen volt az eseményen. Az ő segítségével és vezetésével kezdtek neki a munkának a vállalkozó kedvűek.
Több mint kosárfonás
Tizenkét tálca került elő a kosárfonó készletéből, valamint a szükséges vesszők. No és persze a tudás, amit örömmel adott át a kíváncsi hölgyeknek. A nagy buzgalommal végzett tevékenység közben persze senki sem némán tette mindezt. Remek hangulat és adomázás, beszélgetés kísérte a négy órás munkát, ami kettőtől hatig tartott – számolt be lapunknak az egyesület elnöke, Horváth Imréné, valamint Boros Lászlóné egyesületi tag. Márta és Emma azt is elmondták: nagy segítség számukra, hogy a Nemzeti Együttműködési Alap pályázatán sikerült nyerniük. Az itt vállalt célkitűzéseket folyamatosan valósítják meg, és közben nagyon jó látni, hogy a településen folyamatosan élénk közösségi élet alakul. A hagyományok felelevenítése, azok ápolása és átadása a fiatalok felé sokak érdeklődését felkeltette.
Komoly segítség volt két évvel ezelőtt számukra az akkor megvásárolt Közösségi Ház, ami újra és újra színtere lehet az egyes alkalmaknak. Ahogy arról májusban lapunk is beszámolt, volt már itt süteménykészítő verseny, de jelen voltak a karneváli Civil Udvarban és a 24 órás pecöli Csipeszkiállításon is. Tavaly a kukorica került terítékre: morzsolták, fosztották, és persze a csuhé sem a kukába került. Ebből lábtörlőket, figurákat és szatyrokat készítettek, ami egyrészt a saját kezű munka örömét is jelentette, másrészt az igazi „zöld” gondolkodást is továbbadja.