2024.11.22. 15:24
Így élnek most a Csöngéről és Kőszegpatyról mentett állatok – Az Ábránd Állatotthonban jártunk (galéria)
Sok mindent láttak már, de a csöngei, csapodi és kőszegpatyi szaporítótelepeken tapasztaltakhoz foghatót még sohasem, mondja Vértesi Andrea, az Állatvédők Vasi Egyesületének (ÁVE) elnöke. Vas vármegye eddigi legnagyobb állatvédelmi akcióján múlt héten a csöngei mentésből tíz kutya, 17 szárnyas – tyúkok, pulykák –, valamint 31 kecske és juh, a héten Kőszegpatyról tíz kutya került egyesületük gondozásába. A kecskék közül egy csontsovány jószág érkezett szombathelyi menhelyre, a többi 30 kecske és juh ideiglenes befogadóhoz került.
A menhelyen – a Kutyatár utcai Ábránd Állatotthonban – a héten a saját szemünkkel láthattuk, hogy a csöngei és kőszegpatyi horrortanyákon évekig elvadultan és elhanyagoltan, kétségbeejtő körülmények között (túl)élő kutyák nyitnak az ember felé: kicsit még morcosak, bizalmatlanok, félénkek, de már nem támadnak. A húszból heten már megszépültek: orvos látta és kozmetikus vette kezelésbe őket, ám még rengeteg időbe és pénzbe kerül a rehabilitációjuk.

Fotó: Szendi Péter
Egy ideje már megmentőik látókörében voltak, de jól előkészített és főleg összehangolt cselekvés kellett, hogy a – nem túlzás – horrortanyákról kikerüljenek.
– Egyesületünkhöz futottak be jelzések az osztrák nőről már évekkel ezelőtt. Először Szakonyból, utána Csöngéről hallottunk problémákat – ott a csapatokban kóborló kutyák támadták a falubelieket. A kőszegpatyi telepről is volt információnk, ám civilként nincs hatósági jogkörünk, nem tudtunk érdemben lépni. A Szurkolók az Állatokért Alapítványnak továbbítottuk a problémát, abban a reményben, hogy Pest megyében több példa volt már szaporítótelepek felszámolására és arra, hogy a hatóságok együttműködtek az állatvédőkkel.
Vasi állatkínzás: ide kerültek a kutyák Csöngéről és Kőszegpatyról
Fotók: Szendi PéterA csöngei akció előtt jó másfél héttel már komolyan készültünk – kizárólag hatósági együttműködéssel és teljes hírzárlattal volt esély a sikerre.
Tizenhét szervezet jelen volt a mentésnél. Nem kevés izgalom volt bennünk – nem tudtuk, hány állatra készüljünk. Százötven körüli kutyára számítottunk – ezt jócskán felülmúlta a számuk: több mint 210 kutya érintett. Rajtuk kívül 200 körüli haszonállatot kellett elhelyezni. Csöngén három, Kőszegpatyon egy, a Győr-Moson-Sopron megyei Csapodon is egy helyszínen számoltuk fel a szaporítótelepet. Köszönettel tartozunk a Vas Vármegyei Kormányhivatalnak, a rendőrségnek, az állatvédő szervezeteknek – hatalmas országos összefogásnak lehettünk a részesei, amelyben mindenki maximálisan teljesített – mondja Vértesi Andrea, és megerősíti a korábbi véleményét: kellett, hogy legyenek társai az osztrák állampolgárságú Brigitta Müllnernek, az ingatlanok tulajdonosának, aki az állatkínzás első számú gyanúsítottja. Egyértelmű, hogy a megbízottai – akár Ausztriában – intézték a kölykök eladását.
- Ausztriában több helyen azzal az ígérettel hirdették az állatokat, hogy a leendő tulajdonosok egészséges szülőktől származó, törzskönyves, tesztelt minőségi kutyákat kapnak. Ennek megfelelő volt az 1500 eurós áruk, amelyről több vevő beszámolt. Amikor ilyen kölyköt vesz valaki, akkor utólag érkezik meg a törzskönyv – az új tulajdonosnak postázzák. Csakhogy ezek a törzskönyvek sohasem érkeztek meg.
Miután a rendőrök helyszíni szemlét végeztek múlt szerdán – az ÁVE megbízást kapott a kőszegpatyi ingatlanon talált állatok etetésére. – Minden nap rendőri kísérettel, vödrökkel érkeztünk, de még az udvaron is kellett keresnünk itatóedényeket, mert egyetlen állat előtt sem volt víz, de még vizes edény sem. A kutyák tehát vizet nem, csak a konzerv eledelhez hasonló kutyaszalámit kaphattak, aminek magas a nedvességtartalma. Az egyik apró, idős, hozzánk került kutya az első napját azzal töltötte, hogy szó szerint szívta fel a vizet. Visszatérve a helyszínekre: több centi vastag ürülékrétegen, szeméten tapostunk, tetemek között, évek óta élhettek a fertőben a kutyák. Se nekik, se a többi állatnak nem biztosították folyamatosan az élelmet, miközben az udvarokon profi kutyaházakat, több millió forint értékű minőségi kutyafelszerelést, rozsdamentes acél kennel elemeket, aluboxokat is találtunk. Elképzelni sem tudjuk, hogy ha valaha megvette, miért nem használta ezeket, és érthetetlen az is, hogyan tudott a nő a csöngei tanyán, a mocsokban élni.
Időben felkészült az ÁVE
Eredetileg 28 kutya került az ÁVE-hoz. Egy anyát négy kölyökkel és utána még három kölyköt, amelyeknek sokkal több gondoskodásra van szükségük, olyan szervezethez juttattak el, amelyek nem menhelyet üzemeltetnek, hanem ideiglenes befogadóknál, otthon vannak az állatok, mondja Andrea.
– Mivel jóval korábban tudtuk, mire készülünk, lehetőség szerint kiürítettük a kenneleket. Partnerszervezetek vettek át tőlünk kutyát, a gazdijelöltekkel rendelkezők örökbe adását megsürgettük. Nyolc kennel lett szabad – a húsz kutyát ezekben helyeztük el, a hátsó karanténekben kettesével. Lesújtó állapotban érkeztek: bolhásan, férgesen, volt, amelyik rühesen, a kecske csontsoványan, a szárnyasok kokcidiózis betegséggel. A kutyák között volt olyan, amelyiknek már a boxára ráírták: vigyázat, harap. Az állatok az első napok óta alakulnak, egyre barátságosabbak. Még a lemorgósabbat is meg lehet már érinteni bottal.

Fotó: Szendi Péter
Az állatok jelenleg bűnjelek. (Amint arról korábban beszámoltunk, húsz birka érkezik az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósághoz. A veol.hu információja szerint négy kanca pedig a Bakony egyik legszebb birtokára került a Szépalma Állatvédelmi Alapítvány jóvoltából.)
A rendőrségnek látleletek készülnek a kutyákról, a kecskékről, szárnyasokról. Nemsokára elkezdődhet az oltásuk és az ivartalanítások. A kutyák között nem egy vemhes, méhgyulladás-gyanús. Hogy megtisztuljanak-megszépüljenek, kutyakozmetikus is dolgozik majd rajtuk, sorolja Andrea. Tény az is, hogy a kutyák rehabilitációjának jelentős a költsége. Az orvosi költségek mellett a másik nagyobb kiadást az élelmezés és a parazitamentesítés jelenti. Egy kutya esetében az oltás, a chip, az ivartalanítás és a parazitamentesítés költsége 70-80 ezer forintra tehető. Esetükben húsz kutya költségeit kell finanszírozni két hónap alatt.
A nehézségek mellett a történtek pozitív oldala is szóba kerül
– Nagyon bízom abban, hogy a szaporító nagyüzemeket mostantól könnyebb lesz felszámolni és reméljük, hogy a jogszabály is szigorodik. Eleve tiltani kellene, hogy 50-70 kutyát tarthasson valaki a házánál. Más kérdés persze, ha valaki bejegyzett tenyésztőként, ellenőrzött körülmények között tart kutyákat.
Hogyan lehetünk tudatosak a kutyavásárlásnál? – erre is rákérdeztünk.
- Nézzünk utána alaposan az általunk kiszemelt fajtának, a lehetséges betegségeknek – ne csak küllem, hanem funkció alapján is döntsünk.
- Tenyésztőtől válasszunk, akár több tenyésztővel felvéve a kapcsolatot.
- Személyesen győződjünk meg a körülményekről. Aki erre nem hajlandó, az nem tenyésztő. A jó tenyésztő ugyanis kapcsolatot akar a leendő gazdival, és ez kölcsönösen így van. Ha a jó kapcsolat kialakul, és személyesen látjuk, honnan veszünk kutyát, akkor nem csalódunk. De ha online vásárolunk kutyát, amit házhoz szállítanak vagy egy benzinkúton adnak oda, ott garantált, hogy probléma van. Ha nincs kereslet, akkor kínálat sincs. A felelős viselkedésünk segíthet a szaporítótelepek felszámolásában.
Az Ábránd Állatotthonban beleshettünk a kennelekbe. Beszéljenek a képek.