2024.12.04. 13:05
Hogyan tanulunk meg szeretni – vagy nem szeretni? - Dr. Bánki György szombathelyi előadásán jártunk
Az ismert pszichiáter a szombathelyi Savaria Moziban tartott előadást. A szeretet arcai és kudarcai nevű rendezvényen dr. Bánki György az emberi kapcsolódások dinamikáiról, a kötődési képesség kialakulásáról beszélt.
Dr. Bánki György Szombathelyen
Fotó: © Cseh Gábor
A népszerű pszichiáter érkezésének hírére teljesen megtelt a Savaria mozi nagyterme, parkolóhelyet is alig lehetett találni a környéken. Nem véletlen a nagy érdeklődés: dr. Bánki György az érzelmi és kapcsolati problémák egyik legismertebb hazai szakértője. Népszerű könyvei és előadásai segítenek megérteni, hogyan működünk az emberi kapcsolatokban, és hogyan tehetjük azokat harmonikusabbá.
Fotó: © Cseh Gábor
Dr. Bánki György szerint a szeretet választás kérdése
Az előadás középpontban az állt, hogyan tanulunk meg szeretni és milyen tényezők által alakulhat ki valakiben ez a képesség. Dr. Bánki György hangsúlyozta: a szeretet egy választás kérdése, de sokszor nagy a kísértés, hogy ne ebbe az irányba menjünk, hogy ne a szeretet mellett tegyük le a voksunkat.
Rávilágított, hogy a gyerekkorban alapozzuk meg a szeretet adás és kapás képességét A legkisebbek még nem tudják elmondani, hogy mit akarnak. Különösen nehéz a szülői létben minden adott fejlődési életszakasznál megfejteni, mire gondolnak a gyerekek, mit érezhetnek, mi lenne nekik jó? Ezt felismerni és ráhangolódni a gyermekre egy bonyolult műveletsor és sok időbe telik.
Kiemelte, hogy ahogy egy csecsemőnek, úgy minden más életszakaszban is ahhoz, hogy emberré váljunk, más emberekre van szükségünk – enélkül nem tudunk fejlődni, változni és olyan felnőtté válni, aki képes szeretetet adni és kapni.
Vannak szerencsésebb kisbabák akikkel az történik, hogy a szüleik egész jól tudják venni az adást. Ez nem azt jelenti, hogy minden pillanatban tökéletesek kell legyenek, hanem hogy a hibákat és eltávolodásokat kölcsönös erőfeszítéssel helyrehozzák. Egy gyermek érzelmi fejlődése akkor halad megfelelő irányba, ha a szülei képesek újra és újra megtalálni vele az összhangot – fogalmazott a szakember.
Hozzátette, mindenkivel előfordul, hogy felidegesíti a gyereke, lefárasztja vagy már kevés energiája marad a nap végén a közös játékra. A lényeg, hogy a picinek mindig legyen lehetősége visszatalálni a szülőhöz, tudnia kell, hogy ők egy egység és hogy mindig ott lesznek egymásnak – a néhai eltávolodás ellenére is.
Hogyan tanulunk meg szeretni? - Ha jól működik a család
Ha egy gyerek körül nincsenek nagy társadalmi szörnyűségek és a család jól működik, akkor ha a gyerek felnő, sok dolgot tud majd az életről. Lesz egy világképe, lesz egy képe saját magáról, amivel egész jól el lehet boldogulni felnőttként – mondta a pszichiáter, hozzátéve, képes lesz elgondolkozni a tapasztalatairól, így a fejlődés is könnyebbé válik számára.
További hatásai lesznek, hogy a világot alapvetően egy barátságos, egyenrangú kapcsolatokra épülő helynek fogja látni.
Kiemelte még, hogy az így felcseperedő ember nem él majd tagadásban, a valóság kezelhetővé válik és biztonságos lesz kapcsolódni másokhoz. Ami a legfontosabb, hogy az így nevelkedett gyermek képes lesz a szeretetre, érti a szeretetet, tud adni és örömmel van a kapcsolataiban.
Nem mindenki ilyen szerencsés
Számos gyermeknek nem ilyen örömteli a kiskora. Vannak olyan szülők, akiknek nehéz a kisbabával jól felvenni a kapcsolatot, hogy neki az biztonságos, védelmező, gyöngéd és gondoskodó legyen – világított rá a szakember. Emlékeztetett arra, hogy egy külső esemény is befolyásolhatja a szülő ezen képességét: például ha egy háború dúl a környezetünkben, nem lesz egy nyugodt idegrendszere a szülőnek, de ugyanez a helyzet egy társadalmi krízisnél, éhezésnél vagy járványnál is.
Ezek a fájdalmas hatások betörnek akarva-akaratlanul is a családok életébe és a csecsemőre olyan formában lesznek hatással, hogy megtörik a szülők gondoskodási képességét. Ezekben az esetben nem arról van szó, hogy a szülő rossz szülő, hanem arról, hogy nehéz neki, mert annyi külső tényező leköti a figyelmét – hangsúlyozta Bánki.
Párhuzamot vont a mai ember problémáival is – ugyanilyen hatással lehet egy szülő gondoskodási képességére egy munkahelyi hányattatás, vagy a megélhetési aggódás.
Hogyan szeret az éretlen szülő gyereke?
Kitért azoknak a szülőkre is, akik mint fogalmazott, egyszerűen éretlenek és saját megmunkálatlan belső világukon keresztül érzékelik a gyereket. Egy példával élt: ha sír a gyerek, a gondozónak nem az jut eszébe, hogy a babájának szüksége van valamire, hanem az, hogy biztosan azért sír, mert ő rossz szülő. Ez az érzés egy éretlenebb szülőnek kibírhatatlan és sajnos elkezd ez is visszaszállni a gyerekre: őt tartja rossznak, amit sokszor emleget is és elindul egy nagyon fájdalmas kör, egy idő után pedig már a gyerek is rossznak látja saját magát. Ilyenkor a szülők kivetítik a rossz érzéseiket a gyerekre.
Akinek korai kapcsolatából meghatározó szerepet játszik az elutasítottság miatti fájdalom, az rátanul arra, hogy a fájdalmon keresztül van a kapcsolat és a kapcsolódás fájdalommal jár. Emiatt keresni fogja a fájdalmat felnőttként is – fogalmazott.
Bánki szerint amikor a szeretet fura arcait tapasztaljuk, akkor jusson eszünkbe, hogy fájdalomnak van egy addiktív ereje – sokszor ez a viharos szerelmekben is visszaköszön, akár a művekben, akár a való életben. Úgy véli, valamiért él egy olyan közvélekedés, hogy a nagy szerelem olyan, hogy bele kell dögleni, ha nincs a nagy fájdalom, akkor nem is kell, de ha van valami kínlódás, az az igazi – ennek a gyökerei ide nyúlnak vissza.
A kevésbé szerencsés sorsú gyermekeknél úgynevezett zárt szabályozási rendszer alakul ki – magyarázta a szakember. Ez leginkább abban nyilvánul meg, hogy nem tud a valósággal mit kezdeni. Ha rossznak látják, magára hagyják, bántják, akkor azt gondolja, ő a rossz és így nem egyszerű megbékélnie a valósággal, a lelke mindent elkövet, hogy ne érzékelje és elkerülje azt.
Ez többféle módon kivetülhet a felnőtt életére – világít rá. Lehet, hogy mindenhatónak, szabályok felett állónak érzi majd magát, de olykor perfekcionista lesz belőle és napi 20 órákat dolgozik, hogy minden figyelmét lekösse a munka. Az önmagával való törődés is távol áll az így nevelkedett gyerektől.
- Fontos, hogy a zárt önszabályozási rendszerben nincs fejlődés, önreflexió, ez egy igazi mókuskerék. Az ember ugyanazokat a köröket futja, ugyanúgy rosszul választ párt magának, ugyanúgy kirúgják a munkahelyéről, ugyanúgy méltatlan helyzetekbe kerül. Mert nincs meg a fejlődés képessége, az, hogy beépítse a tapasztalatot és okuljon belőle. Végül kiemelte, mindannyian a zárt és a nyitott önszabályozási rendszerekben működünk, kérdés, hogy melyiknek hagyunk nagyobb teret az életünkben.
- Dr. Bánki György Magyarország egyik legismertebb pszichiátere, aki az érzelmi és kapcsolati problémák szakértője.
- Több mint 30 éve dolgozik a pszichiátria területén, tapasztalatait előadások és könyvek formájában osztja meg.
- Két nagy sikerű könyv szerzője: A legnagyszerűbb könyv a nárcizmusról és az Elviselhetetlen családok.
- Előadásain a szeretet, kötődés és emberi kapcsolatok dinamikájáról beszél közérthetően.
