2024.12.23. 11:30
Dozmat: Szerelemvarázslás, különleges szarvasének
A dozmati regösének is a Vas vármegyei értéktár része, miután újra felelevenítették a falubeliek a hagyományt, idén negyedszer regölnek a karácsony előtti napokban. Molnár Péter etnográfussal, a vai hagyományőrzők egyik meghatározó alakjával beszélgettünk, aki –ahogy mondják – igazi „gyütt-ment”, pécsi származású, aki a családjával Dozmat községben telepedett le, és néprajzos lévén utánajárt a regösének történetének.
Birkaszőrbundában, kucsmában a kocsmától indulnak a regösök, mikor beáll a sötétség, hogy a fényhozó csodaszarvas legendáját idézzék énekükkel házról házra járva
Fotó: VN-archív/Cseh Gábor
- Néprajz szakot végeztem a pécsi egyetemen, így ismert volt előttem a dozmati regösének, amit a szakma nagy becsben tart. 2013-ban költöztünk ide a szomszédos faluból származó, séi feleségemmel, akkor szembesültem azzal, hogy Dozmat lakói tudnak róla, de már nem élő szokás. Azokban az években a Nemzeti Művelődési Intézet egyszer levetítette a Nagy László-filmet, ami részben Dozmatról, részben Iszkázról szól. Nagy László költő – aki „Rege a tűzről és jácintról” című versének egyik ihlető forrásaként hivatkozott a dozmati regösénekre – 1975-ben készített filmet a rítusénekről, Székely Orsolya rendezésében.
Fotó: Dozmati hagyományőrzők/Molnár Péter
- Ez az utolsó olyan dokumentum, amely a szokást fiatal korukban még funkciójában gyakorló adatközlők segítségével idézte meg a regöséneket. Amikor a 2010-es években a filmet a kultúrházban vetítették, nem éltek már az emberek, akikkel a költő a filmben beszélget, de a leszármazottaik igen. Az egyik adatközlő ölében például ott ül az egyik unokája, aki ma hagyományőrző a testvérével együtt: Horváth Miklóssal és Horváth Péterrel együtt regölünk – mesélte Molnár Péter
- etnográfus,
- néptáncoktató,
- a Gencsapáti Hagyományőrző Néptáncegyüttes
- és az idén 35 éves ELTE SEK Szökős Néptáncegyüttes művészeti vezetője,
- ma már a Dozmati Értéktár Bizottság elnöke.
A 90-es évek derekán először, 2019-ben másodszor is lendületet vett a szokás felújítása
Dozmatra kerülve megtudta azt is, hogy az 1990-es évek derekán a helyi kultúros, Róka András az akkori 15-16 éves legényekkel felelevenítette a hagyományt, pár télen el is mentek regölni, aztán abbamaradt. 2019-ben új lendületet vett a szokás, ehhez tudott kapcsolódni Molnár Péter, aki néprajzos szakemberként, hagyományőrzőként feldolgozta a dozmati regösének történetét és 2021 januárjában beterjesztette a Vas vármegyei értékek közé. Amint fogalmazott: „A település legősibb időkre visszanyúló folklóröröksége a regösének, melyet 1899-ben fedezett fel a néprajzkutatás, mely a 20. század folyamán több évtizedre feledésbe merült, és melynek megszólaltatása az utóbbi időkben újult erővel tér vissza Dozmat közösségébe.”
A dozmati regölés Vas vármegyei érték lett
A Vas Vármegyei Értéktár Bizottság elfogadta a javaslatot. Ez egyben inspirációt adott ahhoz, hogy Dozmaton megalakítsák a helyi értéktár bizottságot és létrehozzák a helyi értéktárat − feltérképezve a falu további értékeit is, melyekre a lakók büszkék lehetnek.
A regösök azóta is minden karácsony előtt járják a falut, előre megbeszélt helyeken, házakhoz kopogtatnak be, ahol már várják őket. Molnár Péter azt mondja, régen faluközösségben működtek az emberek, ma tiszteletben kell tartani a családok ünnepét. Hagyományosan Szent Istvánkor kellene regölni, de nem akarják zavarni a karácsonyt, ezért az előtte lévő napokban járnak. A 7-8 fős csapat legalább húsz előre egyeztetett háznál énekli el a regöséneket, jó egészséget kívánnak, aztán koccintanak, az asszonyok harapnivalóval kínálják őket.
Beállnak a regösök a portákra, leüti a botjukat és rákezdenek
Így kezdődik a dozmati regösének szövege az első, 1902-es közlés szerint:
„Dicsértessék a Jézus Krisztus!/ Eljöttünk Szent István szolgái, régi szokás szerint/ el is mondanánk Szent István énekét,/ ha kegyelmeiknek tetszenék./ Mondjuk-e, vagy ne?”
– ezzel állnak be a regösök a portákra, a botjukat leütve, és mivel már várták őket az előre egyeztetett helyeken, a válasz természetesen igen. Akkor rákezdenek:
„Ahol keletkezik egy ékes nagy út,/ amellett keletkezik egy halastó-állás,/ hej, regülejtem, regülejtem./ Azt is fölfogá az apró sásocska,/ arra is rászokik csodafiúszarvas,/ hej, regülejtem, regülejtem…
”
Ahogy Molnár Pétertől megtudjuk, a regölés a legények, fiatal házasemberek karácsony-újévi házaló, termékenységvarázsló, adománykérő szokása volt, vagyis a legények jártak a lányokhoz regölni és egy pár összevarázslása volt a cél. A téli napfordulóhoz kötődő, pogány és keresztény elemeket egyaránt magában hordozó rítusének ismertsége és gyakorlata a 19-20. század fordulóján a Dunántúl nyugati tájait jellemezte. A legszámosabban dokumentált zalai és vasi regösénekek között a Dozmaton gyűjtött változat különleges, mely több tipikus műfaji ismertetőjegyet is magán visel, és kivételes a teljes szarvasének-szakasza.
Különleges, egyedi szarvasének
„Homlokomon vagyon fölkelő fényes nap,/ oldalamon vagyon árdeli szép hold,/ jobb vesémen vannak az égi csillagok,/ hej, regülejtem, regülejtem. // Szarvam vagyon, ezer vagyon,/ szarvam hegyin vannak százezer sövények,/ gyulaszlag, gyulaszlag, holtatlan alusznak,/ hej, regülejtem, regülejtem.”
A dozmati szövegben a regösénekekre általában jellemző prózai beköszönő-engedélykérő formulát az „ékes nagy út” melletti „halastó-állásnál” legelésző csodaszarvas motívuma követi, aki a vadászó Szent István királyt inti óvatosságra: ne ejtse el, hiszen ő az Atyaistentől küldött égi követ.
Dozmat régi regösénekét az összeregölés vagyis a szerelemvarázslás zárja
Az égitesteket: Napot, Holdat, csillagokat a testén hordozó dozmati csodaszarvas képe egyedi jelenség a regösénekek között. A mitikus állat agancsán meg-meggyulladó és elalvó ezernyi fényforrás (szövétnek, gyertya) jelensége emellett visszatérő motívum a hazai regöshagyományban – csakúgy, mint a dozmati éneket záró „összeregölés”, azaz a legények és leányok szerelemvarázsló párosítása.
