Hogy kerül a karácsonyfa Felsőmarácról a szobákba?

Decemberi szürke égbolt, és a hőmérő se nagyon akarózik elhagyni a fagypontot. A munka azonban vár: szezon van, a karácsonyfa szezonja, és ilyenkor senki ne várjon el strandidőt. Akik pedig ebben járatosok – pláne sok éve – azok végképp nem panaszkodnak. Felsőmarácon vagyunk, ahol Sipos László őstermelő készíti elő a következő karácsonyfa szállítmányt. A fuvar – mint a napokban már több ízben is – Sopronba tart majd: ott fogják megtalálni vevőiket a szép, sudár fák. László felnőtt fiaival közösen végzi a tennivalókat: ez egy családi gazdaság, tudjuk meg. Ők már a második és harmadik generáció a családban, akik ezzel foglalkoznak. A birtok közel van a faluhoz, és nagyon szeretnek itt kint lenni: még egy kis gerendaház is rendelkezésükre áll, ha kicsit pihenni vagy melegedni szeretnének.

A karácsonyfa útja

A már „fejszeérett”, szép formájú és megfelelő méretű fenyők kiválasztása után következik a fák kivágása. Ne gondoljon senki persze a szó szerinti értelemre: természetesen motorfűrész berreg fel ifjabb László kezében. És szemvillanásnyi idő (tényleg csak pár másodperc) múlva már az apa kezében a szép, szimmetrikus fácska. Mehet a kötözőgéphez, ahol szintén hamar „felöltöztetik” – három féle méretben. Ebben a hálóban aztán már szúrós megjegyzések nélkül mozgathatók, pakolhatók a fák. Jóval gyorsabb így, mint a régi időkben – emlékezik vissza idősebb László. Akkor még tölcsér és kínlódás volt, most profi, gyors mozdulatok. A kistraktor mögötti készülékből aztán rendezett, akkurátus halmokba rakják őket, majd felkerülnek méret, forma, fajta szerint a teherautó platójára vagy az utánfutóra.

December első napjaiban már megkezdtük a munkát a normand fajtával – meséli László, az apa. Ez ugyanis jobban tűri ezt az állapotot, mint luc társai. Utóbbiakat csak a napokban kezdik majd kiteremlni. És akinek esetleg furcsa ez a szó, egy fával kapcsolatban, annak érdemes végiggondolni, hogy ez is egy mezőgazdasági haszonnövény. Nem a tányérra vagy a fazékba kerül, nem is a gyümölcsöstálra – és mégis! És ahogy a krumplit vagy almát termesztők abból élnek – úgy itt is igaz ez. Azzal a különbséggel, hogy ez a gazdálkodás még annál is szezonálisabb jellegű: kizárólag karácsonyfa nevelésből aligha él meg bárki is. És van egy fontos különbség a többi haszonnövényhez képest: még a luc is legalább öt-hat éves, mire vágásérett, a normand legalább tíz évig igényli a törődést – és foglalja a helyet. László családi gazdasága is nagyobb, szélesebb körű: gabona- és szója is szerepel a palettán. Összesen mintegy 15-20 hektárnyi földön gazdálkodnak, amiből hat jut a karácsonyfázásra. 

Most. Mert aztán lehet, hogy bővíteni kellene – mereng el idősebb László. Mégpedig főleg fiatalabb László miatt. Megtudjuk ugyanis, hogy mindkét fiú természetkedvelő lett (hála Istennek, teszi hozzá az apa). És ragaszkodnak a szabad ég alatti, egészséges munkához, jó levegőn, szabadon. És a karácsonyfa munkája is tetszik nekik, érdemes is foglalkozni vele – hát akkor miért is ne? Megtudjuk, hogy munka – természetesen – nem csak ilyenkor, de egész éven át adódik az ültetvényen. Tavasszal csemetéznek, saját forrást használva: pótolják a decemberi kitermelés által megüresedett helyeket. Aztán persze védeni, azaz, permetezni is kell, a szabálytalan ágakat levágni, és hát a fű is felnőné, ha hagynák… de nem hagyják.

Megnéztük, hogyan

• választják ki
• vágják ki
• rakják össze
• teszik autóra