Decemberi népi hagyományok és hiedelmek: Luca, Katalin és az Aprószentek napja

November utolsó napjaiban tartják általában névnapjukat a Katalinok. És ki ne ismerné a mondást: "Ha Katalin kopog, karácsony locsog." Vagyis: ha Katalin napján fagy, akkor karácsonykor esős, latyakos idő várható – és fordítva. A népi hagyományok szerint a lányok ezen a napon levágtak egy gyümölcságat, és vízbe tették. Ha az ág karácsonyig kivirágzott, akkor a lány a következő évben férjhez megy. Vannak vidékek, ahol orgonaágakat tesznek egy edénybe, és mindegyikre különböző férfinevet írnak. A néphiedelem szerint az lesz a lány férje, akinek a nevét viselő ág kivirágzik karácsonyra. Régen egyébként Katalin napján nem dolgoztak, nem fogták be az állatokat, nem őröltek búzát, nem sütöttek kenyeret és nem látták el a halasztható mindennapos feladatokat. Az ország különböző részein vagy a lányok, vagy a férfiak tartották magukat ehhez a szabályhoz. Egyes helyeken pedig a férfiak böjtöltek ezen a napon, abban bízva, hogy éjszaka megálmodják jövendőbelijük személyét.

Népi hagyományok decemberben

A népi hagyományok közé sorolhatjuk az elmúlt héten, hatodikán sokfelé megtartott Mikulás napját is. A hagyomány szerint Miklós püspök ünnepe, amikor a gyerekek megtisztítják cipőiket vagy csizmáikat, és az ablakba helyezik őket, hogy Mikulás ajándékokat tegyen bele. A Mikulást gyakran krampuszok kísérik, akik a rossz gyerekeket büntetik. Manapság – különösen ateista körökben – előszeretettel és szándékosan keverik az ún. Télapóval. Őrá akár a karácsony ünnepét is rá lehet aggatni (Jézus születésnapja helyett). Ez nem csak a negyven évnyi szocialista „kultúra” hagyatéka: bőven találunk rá példát napjainkban is. Faramuci módon a politikai korrektség szokott lenni a hivatkozási alap…

És itt van az előttünk álló Luca napja, amit december 13-án, vagyis az adott névnapon tartanak. Ma már persze kevésbé, de a régi korokban számos babona és hagyomány volt hozzá köthető. Ilyen volt a Luca-szék készítése, amelyet tizenhárom napig faragtak, és minden nap egy kicsit kellett rajta dolgozni. Ez alapján terjedt el a mondás: „lassan készül, mint a Luca széke”. Egyébként elvileg karácsony éjjelén kellett használni a templomban, hogy meglássák a boszorkányokat. Ezen a napon a lányok is jósoltak a jövendőbelijükről: tizenkét gombócot készítettek, mindegyikbe egy férfi nevet rejtve, és amelyik gombóc először feljön a vízben, az lesz a jövendőbeli neve. Ez a szokás egyébként helyenként András napján jellemző. Luca napján számos tevékenység tiltott volt, például a fonás, varrás és a mosás, mert úgy tartották, hogy ezek balszerencsét hoznak. Végül, ne feledkezzünk meg a Luca-búzáról sem: ezen a napon búzát ültettek egy tálba, és karácsonyra a búza kikelt. Ez a hagyomány a termékenységet és a bőséget jelképezi.

Természetesen a karácsony ünnepe Magyarországon is számos hagyománnyal jár. Ilyen a betlehemezés, amikor csoportok járják a házakat és előadják Jézus születésének történetét, valamint a karácsonyi énekek éneklése is népszerű. Ezt talán elmondhatjuk jelen időben is, hiszen egyre gyakrabban találkozhatunk betlehemező gyerekekkel, másrészt az ország sok-sok településén – városokban éppúgy, mint falvakban – látható Betlehem. Ez nem más, mint kis házikó, többnyire babákkal, ahol felismerhető a megszületett Jézus és szülei (Mária és József) is. No és ott állnak a pásztorok, állataikkal, de nem ritka, hogy ábrázolják a három királyt vagy a napkeleti bölcseket is.

Aprószentek napja december 28-án van. Ezen a napon a gyerekeket vesszővel megütögetik, hogy egészségesek legyenek az új évben. Ez a szokás a régi termékenységi rítusokhoz kapcsolódik. Jelen korunkban kevéssé jellemző… a gyermekvédelmi törvények óta pláne.

Végére maradt – természetesen – Szilveszter napja. Számos hagyomány napjainkban is fellelhető, mint például a malacpecsenye. A malac szimbolizálja a szerencsét és a jólétet. Szilveszterkor gyakran készítenek malacsültet, hogy az új év szerencsés legyen. Ezen a napon tilos a baromfi! Úgy tartják, hogy szárnyasokat nem szabad enni szilveszterkor, mert az "elkaparja" a szerencsét. És itt van a sokakat megosztó zajkeltés: Szilveszter éjjelén zajt csapnak, például petárdákat és tűzijátékokat használnak, hogy elűzzék a rossz szellemeket és balszerencsét. Nem minden aludni vágyó vagy kutyatulajdonos támogatja ezt… Éjfélkor pedig megszokott dolog egymás köszöntése. Napjainkban ezt a telekommunikációs szakemberek is igazolni tudják – az erősen leterhelt hálózatokra hivatkozva. Az emberek újévi köszöntőket mondanak egymásnak, hogy szerencsét és boldogságot kívánjanak az új évre. 

És bár ez már január, de mégis idetartozik – ez pedig a lencseevés. Az újév első napján lencsét esznek, mert úgy tartják, hogy a lencse gazdagságot és bőséget hoz az új évben.

Cikkünkben sorra vettük:

• Katalin-nap
• Mikulás
• Luca-nap
• karácsony
• aprószentek napja
• Szilveszter napja
• Újév

A videón: zalai élő Betlehem társlapunktól, a zaol-tól