Mesélő podcast: Így jöttek létre a népkönyvtárak Vasban

„Nincs oly tér, melyen hátramaradásunk annyira szembeötlő volna, mint a népnevelés, a közművelődés tere. Voltak idők, midőn mind a kormány, mind egyéb tényezők fő támaszukat találták abban, hogy a népek milliói a tudás, a fölvilágosodás napsugarait meg ne pillantsák, mert attól tartottak, ha a sötétség fátyla a nép szeme előtt lehull, az sok oly dolgot fog látni, mit aligha tűrne egykedvűen.” Ez a gondolatot, akár Petőfi is írhatta volna, de a 19-20. század fordulóján kicsit módosulva került a földművelésügyi miniszter rendeletébe, amivel a népkönyvtárak létrehozásáról döntött. 

Ez a felismerés eredményezte, hogy a miniszter a községekbe népkönyvtárak küldését határozta el. A döntés Darányi Ignác földművelésügyi miniszter intézkedéseinek köszönhető, akinek a földművelés tökéletesítését célzó tettei a gyakorlatban helyeseknek és célra vezetőknek bizonyultak. Ennek nyomán a falvakban paraszt mintagazdaságok szerveződtek, amelyekbe a kisgazdák csapatosan léptek be. Darányi vándortanítói jártak-keltek, és ország szerte 2000-nél több gazdasági előadást tartottak. Közel 200 helyen indultak mezőgazdasági háziipari tanfolyamok, és 700 településen állítottak fel „Gazdasági népkönyvtárat”. A miniszter, képviselőinek beszámolóit meghallgatva felismerte, ha a falvakba csupán gazdasági könyveket küldet, azokat nem fogja olvasni senki, be fogja őket lepni a por. Ezért a községeknek felajánlott népkönyvtárakba a szépirodalmi köteteket is felvetetett. A Franklin Társulat által összeállított jegyzékekben megtalálhatók voltak Petőfi Sándor, Arany János, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Tompa Mihály, Gyulai Pál, Jósika Miklós és Vas Gereben művei is. 

Vasban mintegy 50 népkönyvtár létrehozásáról maradt fenn a határozat

A földművelésügyi minisztérium a 20. század első évtizedében közel 1500 ingyenes népkönyvtárat állított föl. Még az 1911. évi költségvetés is 150 népkönyvtár finanszírozását tartalmazta. A minisztérium a könyvgyűjteményeket nemcsak ingyen adományozta, de az elhelyezéshez szükséges könyvtári szekrény árát is utalványozta. Feltételül azt kívánta meg, hogy az igényt benyújtó községi képviselő-testület foglalja határozatba, hogy a község minden lakosának ingyen adja a könyvet olvasásra, a köteteknek gondját viselteti, azokat elkallódni nem engedi. Vas vármegye községeiben közel félszáz népkönyvtár felállításáról maradtak fenn a határozatok. Nagy szerencse, hogy az iratok között két esetben az átvett könyvek leltára is megtalálható. Innen tudjuk, hogy Szécsény, valamint Szentlőrinc-Bakófa-Táplánfa egyesült községek lakói mely köteteket forgathatták, és még az is kiderül, hogy a táplánfai könyvtárost Heiner Józsefnek hívták. 

Hallgassa még podcastunkat, amiből az is kiderül, miért a földművelésügyi miniszter indította a kezdeményezést: jöjjenek létre falusi könyvtárak.