2025.01.09. 14:17
Történelmi bérmegállapodás: mennyivel visznek haza többet a vasiak?
Január 1-jétől emelkedtek a fizetések: a kötelező legkisebb munkabér összege bruttó 9, míg a garantált bérminimum 7 százalékkal növekedett. A történelmi bérmegállapodás várhatóan a magasabb keresetűeknél is érdemben növeli a jövedelmeket. Utánajártunk a vasi véleményeknek, tapasztalatoknak.

Forrás: MW-archív
Jelentős, a bérpapíron szembetűnő, a pénztárcánkon érezhető változást hozott 2025: a három évre szóló történelmi bérmegállapodás értelmében a minimálbér 2025. január elsejével bruttó 290 800 forintra, a garantált bérminimum pedig bruttó 348 800 forintra emelkedett. Így a legkisebb munkabért keresők 193 400 forint, míg a szakmunkás minimálbérért dolgozók 232 000 forintot vihetnek haza a következő hónaptól. Jövőre további 13, 2027-ben pedig 14 százalékos fizetésemelés várható.

A Magyar Nemzet összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat a történelmi bérmegállapodás kapcsán. A cikkben kiemelik: a megállapodás nem kizárólag a legkisebb kereset alakulása miatt fontos, mindez meghatározza a következő évek bérdinamikáját. - Olyan egyezség született, amivel előre kiszámítható módon lehet elérni a négyszázezer forintos minimálbért és az egymillió forintos átlagbért. Az új akcióterv a gazdaság legkisebb szereplőit kiemelten segíti - írják.
A Magyar Nemzet cikkéből kiderül továbbá:
- Fontos adatokat közöl a Központi Statisztikai Hivatal
- Hány embert érint a történelmi bérmegállapodás
- Mi a Gazdasági Akcióterv célja
- Indul a Munkáshitel
Szárnyas János: az optimizmus jegyében született a történelmi bérmegállapodás
Hosszú tárgyalássorozat előzte meg a bérmegállapodás aláírását. Összességében jónak tartjuk és elégedettek vagyunk vele – fogalmazott érdeklődésünkre Szárnyas János, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Vas vármegyei elnöke. Hozzátette:
a bérmegállapodás ambíciózus, nem hiányzik belőle az optimizmus, ugyanakkor nem szakad el a realitásoktól, így motiválja is a résztvevőket, kövessenek el mindent a megvalósításáért.
A következő két évre vállalt kétszámjegyű minimálbér- és garantált bérminimum-fejlesztések az előre lefektetett, optimista gazdaság növekedési pályájához kötötték. Ha nem a várakozásoknak megfelelően alakul a gazdasági fejlődés, akkor a terveket újratárgyalják, aktualizálják. Az állam részéről a bérrendezést szükségszerű intézkedésnek tartja, időszerű volt reflektálni és konkrét lépéseket tenni ezen a területen. Tekintve az elmúlt évek magas inflációját, és az ennek következtében rohamosan csökkenő reálbéreket.
Szárnyas János szólt arról is, a 3 éves bérmegállapodás- a sok kockázat ellenére - azért vált szükségessé, mert Magyarország vállalta az EU minimálbérekre vonatkozó direktívájának átültetését, azaz: 2027. január 1-től a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát elérje majd az akkori minimálbér összege.
- Ehhez sok mindent ki kellett számolni és figyelembe kellett venni és végül indokolt volt mindezt megosztani a vállalkozói közösséggel és a társadalommal is, felvázolva az ide vezető utat és a feltételrendszert egészében is - fogalmazott. Amit hiányosságként érzékeltem az a központi költségvetésbe beépített jelentős hozzájárulás a járulékok érezhető mérséklése érdekében.

Fotó: Unger Tamás
Ezzel kapcsolatban felmerül a kérdés: miként gazdálkodják ki a vállalkozások a bérfejlesztést? A VOSZ Vas vármegyei szervezetének elnöke azt tapasztalja, azok a vállalkozások, amelyek nem tudnak megújulni, termelékenyebbé válni, méretgazdaságosságban javulni, eltűnhetnek a piacról. Mindaddig tehát, amíg ez a folyamat a kevésbé hatékony cégek kirostálódását jelenti, nem akadályozza, hanem sokkal inkább segíti a magyar gazdaság fejlődését, ezáltal fehérítheti is a gazdaságot. Úgy véli, a bérmegállapodás hozzájárulhat a fejlődésre képes, ma is jól működő cégek fennmaradásához és növekedéséhez. Egyúttal a mikro-, és kisvállalkozások számára várhatóan jelentős terheket jelentenek majd a megemelkedett bérek, és a kapcsolódó járulékok. - Szeretném azt hinni, hogy a szolgáltatások továbbra is tudnak gazdaságosan működni, és nem fognak eltűnni kisebb szolgáltatók mint például, a cipész, az órás… mert számukra még komolyabb gondokat okozhat és esetleg a vállalkozás megszűnéséhez is vezethet az intézkedés - mondta.
Történelmi bérmegállapodás: a diákok is örülhetnek
A minimálbéremelés a szövetkezetben dolgozó diákoknak a fizetésére is vonatkozik. Rozmann Balázs, a Meló-Diák Iskolaszövetkezet területi igazgatója elmondta: kötelezően csak azoknak a bérét kellene emelni, akik korábban minimálbért kaptak, de a gyakorlat az, hogy valamennyi cég emel – ha minden esetben nem is 9 százalékot, az 5-6 százalékot megadják. Megtudtuk: a diákok többsége mintegy 10-12 ezer forinttal visz haza többet havonta úgy, hogy nem miden nap vállal munkát. Ma már a legalacsonyabb órabér is 1900 forinttal kezdődik - ez pedig nagy vonzerő a fiatalok számára.

Fontos a kiszámíthatóság, a vasúti dolgozók elégedettek
Németh Tamás, Vasutasok Szakszervezetének területi képviselője lapunknak arról beszélt, tavaly január 30-án kötöttek hároméves bérmegállapodást a munkáltatóval. A minisztérium meghallgatta és elfogadta kéréseiket, ennek értelmében a 70 ezer forintos alapbéremelés mellé béren kívüli juttatásokat is kaptak és kapnak a dolgozók. Az idei béremelés tehát nem érinti a megállapodásukat, a munkáltató és a tulajdonos ígérete szerint továbbra is betartja azt, tehát a korábban elfogadott mértékben folytatódott idén a vasutasok béremelése. Ha az infláció nem várt módon alakul, évvégén automatikusan megkapják a különbözetet a dolgozók - fogalmazott.