Földrengés: Vasban is mozog a föld!

Idén, eddig három érezhető földrengés volt Magyarországon, először február 13-án mozdult meg a föld Pannonhalma térségében, mintegy 13 km-es mélységben. A földmozgás magnitúdója 2.4 volt a Richter-skálán. Majd február 18-án keletkezett földrengés Nagyszentjánosnál 2 km-es mélységben, a földmozgás magnitúdója itt 2.3 volt. Legutóbb pedig, ahogyan arról portálunk is beszámolt, vasárnap este 2,1-es magnitúdójú földrengés keletkezett Salgótarján közelében, 4 km-es mélységben, amit a környéken élők is éreztek. Bár Magyarország nem tartozik a kiemelkedően földrengésveszélyes területek közé, azért egyáltalán nem példa nélküli, hogy megmozdul alattunk a föld. Különösen így van ez nálunk Vasban, olyannyira, hogy a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium 2023-ban megjelent évkönyvében, az Epicentrumban, külön fejezetet szenteltek a Répcelak környéki rengéseknek.

2021. szeptember 18-án 5 és 7 óra között három földrengés pattant ki Répcelak térségében.

• Az első 5 óra 5 perckor Iván község határában, 8,4 km-es mélységben keletkezett, magnitúdója 2,2 volt. A második mindössze 2 perccel később, 5 óra 7 perckor pattant ki 5,7 km-es mélységben, Répceszemere közelében. Ennek magnitúdója volt a legnagyobb, 2,9-es. A harmadik szintén Iván mellett, 5,2 km-es mélységben keletkezett, magnitúdója 2,7 volt. A három érezhető rengést még két kisebb utórengés követte. 
• Annak ellenére, hogy a rengések magnitúdója nem érte el a 3-ast, a lakosság számos településről számolt be a rengésekről. Ehhez hozzájárulhatott a rengések viszonylag sekély mélysége, és az, hogy mindhárom a kora reggeli órákban keletkezett, amikor az emberek már ébredeztek, de még nagyrészt az ágyban tartózkodtak. Az obszervatóriumba beérkezett földrengés kérdőívek alapján több esetben morajlásról és hirtelen, erőteljes lökésről számoltak be. Néhány esetben a szekrényekben az edények összecsörrentek, a felfüggesztett tárgyak kissé kilengtek, kisebb bútorok megmozdultak, az ajtók, ablakok recsegtek. Fontos megjegyezni, hogy a földrengések méretét jellemző magnitúdóskála logaritmikus léptékű, azaz a skálán 1 fok eltérés nagyjából 33-szoros, 2 fok már 1000-szeres energiakülönbséget jelent. A földmozgásban érintett régió településeiről beküldött korabeli beszámolókból kiderül, hogyan élték meg a környéken élők a földmozgást.

A földrengéseket átélők beszámolói

• Bük: „Nagyon megijedtem, kiugrottam az ágyból. Attól féltem, hogy lesz egy sokkal erősebb lökés. Fél 7 és háromnegyed 7 között volt egy hasonló erősségű rengés. Aludni már nem tudtam a hajnali földmozgás után.” „Kár nem történt. Érdekes módon nem csörömpölt semmilyen edény sem, de ettől még a föld robaja és remegése volt az, ami valóban félelmet keltett.” 
• Nick: „Félelmetes érzés arra ébredni egymás után kétszer is, hogy recseg a tetőtér és megmozdul az ágy.” 
• Répcelak: „Éppen aludtam, mikor egy nagy dörrenésre ébredtem fel, azt gondoltam, hogy az ég dörgött, de kint az égbolt tiszta volt. Ekkor gondoltam arra, hogy ez földrengés lehetett, írtam is a szomszédomnak, aki ugyanúgy megébredt és ő mondta, hogy szerinte is földrengés volt. A dübörgést körülbelül 5 óra 2 perckor hallottam és ezt követte egy rengés 5 óra 7 perckor. A harmadik rengés pedig 6 óra 47 perckor volt. Morajlás, ami zavaró volt, de semmilyen kár nem keletkezett.” 
• Vát: „Mindkét rezgést észleltük, az elsőnél rezgett az ágy, a poharak összekoccantak. A másodiknál csak a poharak zörögtek. Az egyéves kislányom mindkét esetben felsírt álmából. A rengés néhány másodpercig tartott.” 
• Répcelak környéke nem tekinthető az országon belül egy veszélyeztetettebb területnek, de a régióban korábban is előfordultak földrengések. A 2021 szeptemberében kipattant rengések epicentrumának környékén korábban is voltak már kisebb földrengések. Ismereteink szerint egyik rengés magnitúdója sem érte el a 4-et. Azonban a mostani földrengések epicentrumaitól mindössze 30–35 km távolságra van Szombathely, az ókori Savaria, amit az egykori feljegyzések szerint 455-ben egy erős földrengés rázott meg. A Római Birodalom pusztulása már a rengés előtt, a negyedik században elkezdődött. Savariát Attila hadai megostromolták és elfoglalták (454). A város fokozatosan lepusztult. Az emberek a régi városfalakhoz ragasztott kunyhókban laktak, így a rengés pusztítása valószínűleg nem volt látványos. Ezt támasztja alá, hogy nagy rengésre utaló nyomokat sem a városban, sem annak környezetében levő geológiai feltárásokban nem lehetett találni, ugyanakkor a borostyán út elvetődött és nagy mennyiségű üledék rakódott le. 

A rengések keletkezésének földtani okai

A 2021 szeptemberében a Répce mentén kipattant földrengések mozgatóereje – hasonlóan a többi hazai földrengéshez – az Adriai-lemez észak felé történő mozgása és az óramutató járásával ellentétes irányú forgása, melyek következtében ütközik az északabbra lévő stabil európai kőzetlemezzel. 

Azonban a kőzetlemez nemcsak igyekszik „kiszökni” az ütközési zónából, hanem közben az Adriai-lemez nyomása miatt folyamatosan feszültség is halmozódik fel benne. A 2021-es rengések az ÉK-DNy irányú Rába-vonal és a tőle DNy-ra található Répce-vonal között keletkeztek – olvasható a tanulmányban.