Kórház, műtét, vizsgálat...Így érdemes felkészülni a gyermekkel

A youtube-on is látható adásban dr. Kőnig Róbert gyermektraumatológus, gyermeksebész és Bojti Andrea pszichológus átbeszélik, mi történik és mire kell készülni egy járóbeteg orvosi vizsgálaton, a kórház sürgősségi és traumatológiai osztályán, a radiológiai vizsgálatokon (röntgen, CT, MR) és egy műtéten. Azt is, hogyan készülhetünk mi is szülőként.

Fel lehet-e készíteni egy csecsemőt/kisgyermeket az oltásra? Igen, úgy, ha az édesanya felkészül rá – állítja Kőnig Róbert. 

– A gyerekek minden korban a szülők rezgéseire reagálnak. Egy csecsemő főleg az édesanyjára és a közvetlen környezetére rezonál, szimbiózisban van vele. Ha az anya átgondolja, hogy mi fog történni: lehet, hogy le kell majd fognia kicsit a gyermek kezét és egy kis fájdalmat okoz majd neki a beavatkozás, és nyugodtan érkezik, akkor a gyermek is nyugodtabb lesz. Ha úgy kerül elő otthon, hogy a doktor bácsihoz/nénihez menni szükséges jó dolog, és nem csak akkor beszélünk a helyzetről, amikor másnap megyünk, hanem néhány héttel a látogatás előtt, semleges helyzetben, akkor ezt a szorongást eleve oldani lehet – állítja a gyermeksebész. Hozzáteszi: ne úgy közelítsünk, hogy „nem kell félni a kórháztól/kutyától/stb”, és nem kell a dolgot túlbeszélni se, érvelve, hanem elég hétköznapi szinten. 

Ugyancsak alapvető, hogy a szülők tudják, hol van a legközelebbi kórház vagy melyik az a weboldal (például a surgossegi.info), amelyik megmondja, hogy a lakcímünk szerint hová kell menni ügyeletre. Végig kell gondolni, mit kell majd vinni (TAJ-kártya, gyógyszerek, fájdalomcsillapító, stb), így könnyebb lesz az elindulás. Fel kell készülni a várakozásra is (telefon, könyv, barchoba). Ne etessük a gyermeket, ha úgy gondoljuk, hogy baj van, mert ez a műtéti ellátást elodázhatja, mondják.

S hogy mikor kell menni a kórházba? Ha azt látjuk, hogy a gyermek állapota – a fejfájáson át egy hasfájásig – rövid időn belül romlik, és nem mutat akár gyors, akár lassú javuló tendenciát.

Mit fog kérdezni a doktor néni/doktor bácsi? Meg fogja kérdezni a nevedet, azt is, hogy hány éves vagy, iskolás vagy-e? – ezeket eljátszhatjuk a váróteremben. Mondjuk el: lehet, hogy fel kell ülni egy asztalra, lehet, hogy le kell majd vetkőzni, meg fogja nézni a bokádat, hozzád fog érni, de sokat fog segíteni. Ez nagy magabiztosságot ad, lesz kapaszkodója, hogy mi fog történni vele.

Az esetek többségében nem kell befeküdni a kórházba, de vizsgálatok történhetnek. Mondhatjuk, hogy a röntgen azért kell, mert "az varázsfény, megmutatja a csontjaidat, az MR varázssugár, meg tudják nézni, mi van benned. A véredben pedig rengeteg titkos információ és adat van, amit a doktor ki tud nyerni. Ha picit összeszorítod a fogad és elfordulsz, és jól megszorítod anyát, apát vagy a plüssödet, utána hamar megmondják, mi a baj. "

Előfordul, hogy megfigyelésre veszik fel a gyermeket, mert nem tudják, mi a probléma. Jó tudni, hogy a magyar törvények szerint a szülő folyamatosan a gyermeke mellett lehet, a műtétet kivéve.  

• Amikor tervezett befekvésre megyünk (például mandulaműtét), a műtét időpontja előtt egy héttel elég megemlíteni az operációt. A gyerekek egyébként attól félnek leginkább: hogyan fognak felébredni a műtét után. Hasznos, ha kézzelfogható dolgot mond a szülő: elmeséli, hogy ő annak idején mit élt át, amikor műtötték. A kisiskolásoknak már mondhatjuk: lefekszel majd, altatógáz van a maszkban, az segít elaludni. A valós magyarázat segíti a megértésüket, de egyszerű szavakat használjunk. Jó, ha határozottan képviseljük: minden rendben lesz. 
• Hogyan készítsük fel a műtétre? Beszéljünk arról, mi lesz előtte és mi utána, és ne a komplikációkra készítsük fel. Mondjuk, hogy minden rendben lesz. Ne azt, hogy nem lesz baj. Csomagoljunk együtt a kórházi ott tartózkodásra, az is a felkészülés része. 
• A kórházi osztályon való tartózkodás első egy-két napját a gyerekek jól viselik – három nap után jellemzően hangulatesés áll be. Ha van energiája, az a gyógyulás jele, állítja az orvos és a pszichológus.

Miután hazamegyünk a kórházból, következik az élmények feldolgozása. 

• Természetes, ha a gyermek a szülőkkel akar aludni, esetleg rosszat álmodik, de nem kell „a jaj szegény” állapotba beleragadni. Álljunk vissza mielőbb a hétköznapi kerékvágásba, mondják, és azt javasolják: legyen elérhető a mese, az orvosos szerepjáték – a gyermek ezekkel is gyógyulhat.