Nyugdíj: mi ismerhető el szolgálati időnek és mi nem?

Mindenekelőtt: mi kell a nyugdíjazáshoz? Fő szabály szerint öregségi nyugdíjra az jogosult, aki a 65. életévét betöltötte és legalább húsz év szolgálati időt szerzett. Ebben az esetben öregségi teljes nyugdíjat állapítanak meg az igénylőnek. 

Az idén is érvényesek a Nők 40 feltételei, melynek értelmében a nők a negyven év jogosultsági időn belül – a legfeljebb nyolcévnyi gyermeknevelést is ide számítva – legalább 32 év keresőtevékenységgel töltött szolgálati idővel nyugdíjba mehetnek. A szolgálati idő főként azokra az időszakokra vonatkozik, amikor a nyugdíjigénylő biztosított volt és nyugdíjjárulékot fizetett. Ide tartozik az is, ha külön megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékot a szolgálati idő megszerzéséhez. 

Mit jelent a nyugellátásra jogosító szolgálati idő?

Az államkincstár honlapján olvasható: az a személy, aki biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll – pl. alkalmazott, egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozás tagja –, és járulékot fizet, szolgálati időt szerez. Ezeket a jogviszonyokat a törvény tételesen felsorolja. 

Biztosítási jogviszony például 

• a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyok, 
• a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, 
• a közfoglalkoztatási jogviszony, 
• álláskeresési járadékban való részesülés, 
• a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulóként töltött idő, 
• a megbízási jogviszony, 
• a választott tisztségviselői jogviszony, 
• a vállalkozás jellegű jogviszonyban töltött idő, 
• a bedolgozói jogviszony, 
• a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya, 
• az egyéni és társas vállalkozói jogviszony, 
• az őstermelői jogviszony. 

Szintén szolgálati időnek minősül egyes pénzellátások folyósításának az időtartama. Ilyen például 

• az ápolási díj, 
• a táppénz, 
• a rehabilitációs ellátás
• vagy a gyermekgondozást segítő ellátás.

Vannak olyan időszakok is, amelyek nem tartoznak a fenti csoportokba, de a jogszabály biztosítja, hogy a nyugdíjhoz szolgálati időként beszámítsák. Ide sorolható például az egykori kötelező sorkatonai szolgálat, a szakmunkástanuló idő és a nappali képzésben folytatott felsőfokú tanulmányok 1998 előtti évei is.

Melyik pénzbeli ellátások időtartama számít szolgálati időnek? 

• a gyermekgondozási díj (GYED),
• a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekgondozási segély (GYES),
• a gyermeknevelési támogatás (GYET),
• a gyermekek otthongondozási díja (GYOD),
• az ápolási díj,
• a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés és a rendvédelmi egészségkárosodási járadék,
• a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés és a honvédelmi egészségkárosodási járadék,
• Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti egészségkárosodási keresetkiegészítés és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti egészségkárosodási járadék folyósításának időtartama,
• a 2011. december 31-ét követően megállapított rehabilitációs ellátás,
• a rehabilitációs járadék,
• munka-rehabilitációs díj, illetve a fejlesztési foglalkoztatási díj,
• a táppénz, betegszabadság, a baleseti táppénz, a biztosítás megszűnését követő pénzbeli ellátás (passzív táppénz),
• a terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS), a csecsemőgondozási díj (CSED),
• az örökbefogadói díj.
  Ugyancsak nyugdíjra jogosító szolgálati idő tanulmányok alapján

a katonai szolgálat alapján és az egyéb jogcímen elismerhető szolgálati idő

Nyugdíj: milyen időszakok nem ismerhetők el szolgálati időként?

• a fizetés nélküli szabadság, vagy a munkavégzés alóli mentesítés időtartama, ha erre az időre nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem kifizetés nem történt,
• letartóztatás, szabadságvesztés időtartama, kivéve, ha a letartóztatottat jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették ellene, a szabadságvesztés idejét, ha az elítéltet a bíróság utóbb jogerősen felmentette,
• az az időszak, amely alatt a biztosítás szünetelt, azaz járulékfizetés nem történt,
• az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettség alá tartozó jogviszonyának az az időtartama, amelyre vonatkozóan az egyéni vállalkozónak 2011. december 31-éig fennálló időszakra nyugdíjbiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék, 2012. január 1-jétől nyugdíjjárulék tartozása van,
• a társas vállalkozás tagja esetében az adott társas vállalkozás tagjaként fennállt biztosítási kötelezettség alá tartozó jogviszonyának az az időtartama, amelyre vonatkozóan a társas vállalkozásnak a biztosítottnak minősülő akkori tagjai után 2011. december 31-éig fennálló időszakra nyugdíjbiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék, 2012. január 1-jétől nyugdíjjárulék tartozása van,
• az egyéni vállalkozó vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társas vállalkozás tagja segítő családtagja biztosítási idejének az az időtartama, amelyre vonatkozóan az egyéni vállalkozónak, illetőleg a jogi személyiséggel nem rendelkező társas vállalkozásnak a segítő családtag után 2011. december 31-éig fennálló időszakra nyugdíjbiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék, 2012. január 1-jétől nyugdíjjárulék tartozása van,
• a mezőgazdasági őstermelő biztosítási idejének az az időtartama, amelyre vonatkozóan nyugdíjjárulék tartozása van,
• a saját jogú nyugdíjasként folytatott keresőtevékenység időtartama.

A szolgálati időként figyelembe vehető egyéb időszakokról és arról, hogy milyen feltételek esetén ismerhető el a biztosítási idő nyugdíjra jogosító szolgálati időnek, az allamkincstar.gov.hu oldalon ovashatunk részletesebben.