Óraátállítás: a hónap utolsó vasárnapján kell előre állítani az órákat!

Nehéz elhinni, de a téli napforduló, december 21-e óta hosszabbodnak a nappalok. Eleinte csak alig észrevehető módon történt meg ez, most viszont, hogy már egy hete tavasz van, naponta nagyjából két perccel van tovább világos, vagyis heti negyedóra a plusz. Március 30-án hajnalban egy csapásra kapunk egyhavi ráadást a napfényből, mivel ismét jön az óraátállítás.

Az óraátállítást a világon mindenhol utálják, de felmérések szerint, sehol nem utálják annyira, mint nálunk. Hogy, honnan ez a zsigeri gyűlölet, rejtély.

• A nyári időszámítással állítólag energiát spórolunk, a hosszabb nappalok javítják a közérzetet, többet vagyunk szabadban. Másrészről viszont állítólag régóta nem spórolunk vele semmit, felborítja a cirkadián ritmust, több lesz a baleset, kevesebbet alszunk. Nekem ugyan meggyőződésem, hogy a kevesebb alvás csak azért van, mert sokan tényleg felkelnek vasárnap hajnalban és a mai napig állítgatják az órákat, de ez csak egy rossz szokás, az órák 90 százaléka intézi magát, nem kell velük törődni.
•  Az azonban tény, hogy hiába van évente kétszer, képtelenség megjegyezni, hogy most akkor előre, vagy vissza? Különben is, egyáltalán mit jelentenek ezek a fogalmak, csak arra jók, hogy elbizonytalanítsák az embert. Talán éppen ez a bizonytalanság az utálat gyökere. Könnyebb megérteni az egészet, ha azt tudjuk, hogy a tavaszi óraátállítás napján több, vagy kevesebb időnk lesz-e megfőzni a vasárnapi ebédet? A válasz: kevesebb.