2025.03.18. 07:00
Régészeti szenzáció Vasváron: újabb izgalmas leletekre bukkantak
Hónapok óta folyik a feltárás a vasvári domonkos kolostorban, ahol egyre izgalmasabb leletek kerülnek elő. A régészeti kutatás célja, hogy feltérképezzék a mai formájában alig több mint egy évszázados keleti szárny alatti középkori épületrészeket.
Az elmúlt héten a Pázmány Péter Katolikus Egyetem négy diákja is részt vett a régészeti kutatásban
Fotó: Vasvári Múzeum
A Vasváron zajló kutatásokat Zágorhidi Czigány Bertalan régész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem doktorandusza vezeti, aki egyetemi hallgatókkal együtt igyekszik feltárni a kolostor rejtett történelmét. A feltárás célja a kolostor keleti szárnya alatt húzódó, eddig ismeretlen középkori épületrészek azonosítása. Az ásatások során eddig is izgalmas leletek kerültek elő: ahogy mi is beszámoltunk róla, Napóleont ábrázoló falrészletet és emberi maradványokat is találtak már.
Fotó: Vasvári Múzeum
Régészeti munka Vasváron
A legújabb felfedezés egy 18-19. századi majolika lapocska, amely valószínűleg egy falra akasztható szenteltvíztartó hátlapja lehetett, egy modern szennyvízcső árkából bukkant elő. A mutatós lelet a kolostor barokk kori lépcsőházának törmelékében rejtőzött, és újabb bizonyítéka annak, hogy Vasvár múltja még korántsem tárta fel minden titkát.
A pincehelyiségekben zajló feltárás során a kutatók két méter mélységben elérték az altalajt, ahol kirajzolódtak a barokk korban elbontott falak alapozásai. A munkálatok előrehaladtával egyre valószínűbb, hogy a kolostor keleti szárnya alatt rejtőzik a középkori épületegyüttes egyes maradványa. A helyszínen folyamatosan zajlik a munka, és ahogy az előző hetekben, most is sikerült csontvázakat feltárni.
A kutatások következő szakaszában a feltárók a pince mélyebb rétegeit, valamint a lépcsőház körüli falmaradványokat vizsgálják tovább. Sok kérdés még válaszra vár a szakemberek szerint:
Nem tudjuk például, hogy a kolostornégyszöget kelet felől lezáró szárnynak vannak-e középkori előzményei. A most itt álló épületrészt csak a 19. század végén, 20. század elején építették, amikor a domonkosok kibővítették a kolostort, hogy világi célú, a többi között irodáknak és boltoknak megfelelő helyet alakítsanak ki
– mondta el egy interjúban Zágorhidi Czigány Balázs, a Vasvári Múzeum és a Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény igazgatója.
