2025.03.11. 14:00
Száj- és körömfájás - A múlt században teljes Vas megyét vesztegzár alá helyezték, 70 ezer állat betegedett meg
A Népújság 1938. június 15-i számában részleteket közölt. Vas vármegyében egyre aggasztóbb aggályokat ölt a szarvasmarha állományban a száj- és körömfájás, amelyet Ausztriából hurcoltak be.
2025 március elején a Győr-Moson-Sopron vármegyei Kisbajcs településen lévő szarvasmarha telepen jelent meg a száj- és körömfájás betegség. Emiatt az országos főállatorvos azonnali hatósági intézkedéseket rendelt el a súlyos gazdasági kárral járó betegség elterjedésének megakadályozása érdekében. Az 1900-as évek elején, egészen konkrétan 1938-ban Vas megyében is megjelent a fertőző kór.
Forrás: Illusztráció
„Száj- és körömfájás Vasmegyében. A sárvári járás területén Pecöl és Megyehid községekben az állatorvos megállapította a száj- és körömfájást. Tíz négyzetkilométeres körzetet vészkörzetté alakítottak és a sárvári állatvásárokat betiltották. Sárváron az egyik utcában is észlelték a veszélyes betegség tüneteit. Zár alá helyezték Csehi községet is, mert egy gazdának 7 darab marhája betegedett meg. A környéket tíz kilométeres körzetben vészkerületté nyilvánították.” - írta meg a Zalamegyei újság 1938. május 17-én.
A Népújság 1938. június 15-i számában további részleteket közölt. „Szombathelyről jelentik: Vas vármegyében egyre aggasztóbb aggályokat ölt a szarvasmarha állományban a száj- és körömfájás, amelyet Ausztriából hurcoltak be. A megye egész területét vesztegzár alá helyezték s az állatforgalom ezért teljesen megbénult.”
Mások szerint a legeltetés volt az ok, Sopron vármegyéből a vasi földekre is tereltek át állatokat. Az tény, a betegséget a szomszéd megyében időben előbb mutatták ki, mint Vasban.
A Vasvármegye hivatalos lapja az 1938 szeptemberi, rendkívüli számában további korlátozásokról adott hírt. A ragadós száj- és körömfájás fennállása miatt tilos a hasított körmű állatok felhajtása az alábbi állatvásárokra: celldömölki, Körmend-németújvári, sárvári, Szentgotthárd-muraszombati, szombathelyi, vasvári.
Kormánytámogatást kér az állatbetegség, a száj- és körömfájás miatt károsult gazdák számára Vas megye - írta meg az Esti Újság, 1938 szeptemberében.
A magyar állattenyésztést és mezőgazdaságot súlyosan sújtó ragadós száj- és körömfájás mondhatni Vas megyegazdasági életét bénította meg legjobban. Olyan mértékű a vasmegyei gazdasági élet kára, hogy a vármegye most már kénytelen kormánytámogatást kérni az igen súlyosan károsult gazdáit támogatására és a vasmegyei állatállomány felfrissítésére. Jellemzően festi le a helyzetet két jelentés. Az egyikben Zsigmond Gyula dr. állategészségügyi tanácsos, Vas megye állategészségügyi felügyelője számol be arról, hogy
Varmegye területén 70.000 állat betegedett meg és hogy a betegségen átesett állatokat annyira megviselte a járvány, hogy vagy szövődményes állatbetegség maradt vissza és emiatt használhatatlanok, vagy pedig igen jelentékeny részük elpusztult.
A járvány több hónapos pusztítása óta a gyakorlat mutatta meg, hogy a gazdáknak az a kezdeti felfogása, hogy jobb az állatokat szabadjába engedni, legalább hamarabb átvészelnek, helytelen volt és a következmények azt mutatták, hogy leghelyesebb az állatokat a betegséglefolyásáig teljesen elzárni. Az állategészségügyi felügyelő után Haidekker Andor gazdasági felügyelő számolt be arról, hogy az óriási arányú száj-és körömfájás miatt Vas megyében az állatvásárokat teljesen be kellett szüntetni, tökéletesen megbénult a vármegye állatértékesítése, a gazdák az elmaradt gyümölcstermés hiányában állataikat sem tudták értékesíteni, ezért következett be az a példátlanul álló eset, hogy már szeptember elsejére a vasi gazdáknak, ezer vagonszám kellett eladni a gabonájukat, hogy a gazdaságok pénzügyi egyensúlyát valamiképpen fenn tudják tartani.
Ebben a csapásban egyetlen vigasz volt csak: a kormány gabonaszabályozása, ami lehetővé tette, hogy a magánkereskedelem kénytelen volt a Futura árait tartani és a gazdák legalább így juthattak tisztes jövedelemhez. A két jelentés alapján Vas megye közigazgatási bizottsága elhatározta, hogy a kormánytól gyorssegélyt kér a súlyos kárt szenvedett gazdák támogatására olyan formában, hogy a földművelésügyi kormány az állatállomány pótlására kedvezményes kölcsönt adjon a gazdáknak.
